Nagy Bor Teszt 2021

2021 nyarán ötödik alkalommal került sor a Nagy Bor Tesztre, az ország legnagyobb boros felmérésére. Most is több ezer válaszadó, összesen közel 4200 fő töltötte ki a kérdőívet. A Magyar Bor Személyesen 2018 után 2021-ben is szakmai partnere volt a kutatásnak, amelyet a Winelovers, a Borkollégium, valamint a Borászpotál és Vinoport online bormagazinok is támogattak. Az eddigi évekhez hasonlóan az internetező hazai lakosság borfogyasztási és borvásárlási szokásai képezték a kutatás fókuszát, amely kiegészült a borutazásokra vonatkozó kérdésekkel. A kapott eredmények megerősítették a korábbi tapasztalatokat, ugyanakkor izgalmas eredményeket mutattak a vírushelyzettel kapcsolatban.

A Nagy Bor Teszt 2016‐ban indult, és – 2020 kivételével – minden évben megszervezésre került. Ezáltal nyomon követi az ország borfogyasztási és -vásárlási szokásainak változásait, információval szolgálva a hazai borágazat számára. A kutatás szakmai vezetője Harsányi Dávid, a BGE Külkereskedelmi Karának tanszékvezető docense és Hlédik Erika, az ELTE Gazdaságtudományi Karának docense. A Magyar Bor Személyesen szakmai közreműködésével 2021-ben hat borturizmussal kapcsolatos kérdés szerepelt a kérdőívben, amelyek hasonlóak voltak a korábbi, 2018-as turisztikai irányú kérdésekhez. Jelen tanulmányban ennek a két évnek az adatai kerültek összehasonlításra. Az alábbi eredmények azon válaszadók véleményét mutatják, akik úgy nyilatkoztak, hogy nem boros tematikájú honlap, illetve hírlevél felhívásán keresztül jutottak el a kérdőívhez, tehát általános borfogyasztónak tekinthetők.

Melyek a legfontosabb eredmények?

– A pandémia hatására változott a borfogyasztás (például nőtt az otthoni borivás), de nem drasztikus mértékben;

– változtak a borvásárlási szokások is (például a diszkont szerepe nőtt a beszerzésben);

– az online borbeszerzést alkalmazó fogyasztók aránya jelentősen emelkedett;

– folyamatosan változik a hazai borfogyasztás (például a száraz borok felé megfigyelhető elmozdulás);

– a fogyasztás szempontjából kedvelt borvidékek általában a borturizmus terén is népszerűek;

– számos szempontot mérlegel a borturista az utazási célpont kiválasztásánál, amelyek között lényegesek a nem boros kritériumok is.

Milyen borfogyasztók vagyunk?

A korábbi éveknek megfelelően a válaszadók főként egyszerű borfogyasztónak (44%), vagy érdeklődőnek (41%) vallották magukat, ugyanakkor valamennyivel nőtt a borbarátok (12%), a borismerők (3%) és borszakemberek (1%) aránya. Egy 5 fokú skálán 3,25-ös átlagos értéket kapott az az az állítás, hogy „Nagyon érdeklődöm a borok iránt”, ami szintén kedvezőnek mondható. A minta közel hetede (14%) nyilatkozott úgy, hogy már legalább egyszer volt borismereti tanfolyamon, és több mint harmada (37%) szívesen részt venne ilyenen.

Milyen gyakran és hol iszunk bort?

A válaszadók több mint fele (56%) legalább heti rendszerességgel fogyaszt bort, közel 90%-a (87%) pedig legalább havonta, ami nagyjából megfelel a 2018-as adatoknak. Érdekes módon tehát nem tapasztalható jelentős eltérés a koronavírus előtti helyzethez képest. A minta több mint negyede (28%) egyébként hetente többször is iszik bort, 7% pedig naponta – saját bevallása szerint. Az otthoni borfogyasztás aránya a várakozásoknak megfelelően nőtt 2018-hoz képest (57%), az étteremben-szórakozóhelyen (12%), a pincészetben-borászatban (6%), valamint a rendezvényeken (4%) történő fogyasztás pedig csökkent, amelyet leginkább a vírushelyzettel magyarázhatunk.

Milyen bort fogyasztunk?

A válaszadók legnagyobb arányban a rozé bort kedvelik (50%), majd a száraz vörös (47%), illetve száraz fehérbor következik (48%). Az édes fehérborok népszerűsége sem marad el lényegesen ettől (38%), és az édes vörösboroké is viszonylag magas (33%). 2021-ben már a pezsgő és habzóborok is szerepeltek a válaszkategóriák között, amelyek szintén kedveltek voltak (38% jelölte meg ezek fogyasztását). A villányi (67%), egri (52%), illetve tokaji (50%) borok fogyasztása még mindig kiemelkedő, és ezt továbbra is a következő három borvidék követi: Szekszárd (39%), Badacsony (34%) és a Balaton-felvidék (34%). A többi borvidék népszerűsége ezektől elmarad (például a soron következő Balatonboglárt 18%, Balatonfüred-Csopakot és Mátrát 15-15% jelölte meg).

Hol vásárlunk bort?

Továbbra is a legnépszerűbb a szuper‐ és hipermarket borvásárlás szempontjából (33%), amit a diszkont (23%), a borászat, pincészet (19%), majd a borszaküzlet (11%) követ. Az egyéb helyeken történő borbeszerzés kevésbé jellemző (kisebb bolt 5%, borrendezvény 4%, internet 3%, kocsma 1%). A diszkontok erősödése megfigyelhető ezen a piacon is, ugyanakkor a borászatok csökkenése is érzékelhető – ám a pandémiás várakozásokkal ellentétben csupán minimális mértékben. Látványos ugyanakkor az online borvásárlás előre törése. Míg 2018-ban csupán a válaszadók tizede rendelt bort online, addig 2021-re már a negyede. Ez jelentős változás, ami azt jelzi, hogy más termékkategóriákhoz hasonlóan, ezen a területen is megnövekedett az internetes beszerzés jelentősége. Az online vásárlás élénkülésére utal az is, hogy azok aránya is lényegesen csökkent (közel 40%-ra), akik nem is próbálnák ki az internetes borrendelést. Érdekes ugyanakkor az, hogy – a várakozásokkal ellentétben – az online (is) vásárlók több mint a fele ugyanannyi bort rendelt az interneten a kijárási korlátozások alatt, mint korábban.

Milyen gyakran, és miért veszünk bort?

Az otthoni / mindennapi / saját fogyasztásra történő borvásárlás aránya nőtt, közel 50% lett, és értelem szerűen a többi beszerzési cél csökkent (vendégvárás 18%, ajándékozás 17%, különleges alkalom 11%). Érthető módon a vásárlás gyakorisága is csökkent, bár nem nagy mértékben, ami természetesen magyarázható a kialakult pandémiás helyzettel. Leggyakrabban továbbra is havonta 2-3-szor vesznek bort (34%), ezt követi a havi egyszer (22%), majd ennél ritkábban (20%) történő beszerzés. De olyanok is akadnak szép számmal (23%), akik legalább heti egyszer vásárolnak bort.

Hova utazunk szívesen?

A pandémia hatására jelentősen átalakultak az utazási szokások, ugyanakkor a kutatás célja a „normális”, a Covid által nem befolyásolt időszak mérése volt, ezért a kérdőív a vírus előtti időszakra kérdezett rá. A válaszadók 40%-a azt jelölte meg, hogy legalább évente vett részt boros utazáson, ami igen magas aránynak tűnik. Ennél ritkábban 20% utazott, és a megkérdezettek közel negyede (23%) bár még nem volt ilyen utazáson, de szívesen menne. Csupán 17% nem volt, és nem is venne részt bortúrán, ami gyakorlatilag megegyezett a korábbi eredménnyel. Továbbra is kiemelkedő Villány (45% jelölte meg), majd a Badacsony (39%), Tokaj (37%) és Eger (37%) kedveltsége utazási célpontként, de előkelő helyen szerepelt még a Balaton‐felvidék (25%) és Szekszárd (22%) is. Látható tehát, hogy a fogyasztás és utazás szempontjából népszerű borvidékek hasonlatosak egymáshoz. A hat borvidéket egyébként Pannonhalma (13%), Mátra (11%) és Balatonfüred-Csopak (10%) követte.

Hogy választunk utazási célpontot?

A borvidék kiválasztásánál a legnagyobb arányban két szempontot jelöltek meg a kitöltők: a borok minőségét, változatosságát (51%), valamint a természeti látnivalókat (50%). Sokan tartották fontosnak a borvidék pincészeteit (42%), a kulturális látnivalókat (41%) és a borvidék ismertségét, hírnevét (40%) is. A további szempontok között szerepelt az elérhetőség, odajutás (31%), a borvidéken rendezett boros esemény, borfesztivál (30%), az ajánlás például ismerős, online blogok, fórumok által (30%), valamint a környékbeli szálláshelyek is (27%). Az eredményekből egyértelmű, hogy a nem boros kritériumok is fontosak az úti cél megválasztásánál, amire a borvidékeknek érdemes figyelmet fordítani. A konkrét borászat kiválasztásánál a pincészet borai nagyon lényegesek (59%), de fontos például a pincészet, mint helyszín (46%), a helyben, vagy sétatávra lévő szállás (42%), a pincészet ismertsége, hírneve (37%), illetve az ajánlás (36%), vagy az étkezési lehetőség (33%) is. Itt is megfigyelhető tehát, hogy nem csak boros szempontok alapján választ helyszínt az utazó. Turisztikai szempontból lényeges eredmény, hogy a minta háromnegyede (76%) egy hétvégét, 2‐3 napot szán egy borhoz köthető belföldi utazásra, ami szintén azt erősíti, hogy komplex programra vágyik.

Hogyan tovább?

További elemzésekre és ezek publikálására a továbbiakban kerül sor, lehetővé téve mélyebb összefüggések feltárását is. Az időbeli változás mellett érdemes részletesen megvizsgálni a fogyasztási és vásárlási preferenciákat, költéseket, a különböző fogyasztói szegmensek jellemzőit is.

Hlédik Erika és Harsányi Dávid