Kell a nyitottság  

„A koronavírus már két éve határozza meg az ágazatban zajló folyamatokat. Bármennyire fontos eszközök is a bor kommunikációjában, nem tudunk bemutatókat, borversenyeket, promóciós rendezvényeket tartani, ez a szokásos üzleti veszteségen kívül tovább nehezíti a helyzetet” – vázolta a kialakult állapotokat Légli Ottó. A HNT elnöke hozzátette, elindult a fogyasztásösztönző kampány, amire jól reagált a szakma. Ugyanakkor nem mindegy, hogy valaki a Balaton körül gazdálkodik-e, vagy a Mátrában borászkodik, de 2020. és 2021. nyara a piacot tekintve erős volt.

Beszélgetésünk során többször elhangzott érvként, hogy a magyar bor minőségét emelni kell. Egyértelmű üzenet, hogy élvezeti cikkről van szó, élményt kell szereznie. Ez nem fog menni egyik napról a másikra, a nem tiszta borokat ki kell szűrni, rábírni a termelőket, hogy tükröt tartsanak önmaguk elé, milyen problémákkal kell szembenézniük.

A szőlő- és borágazatban működő egyetlen szakmaközi szervezetként a HNT megkezdte a nagy üzletláncokban megjelenő borok visszakóstolását, amelyet pozitívan fogadtak a kereskedők. Vannak olyan cégek, ahol ellenőrzési rendszert működtetnek, míg máshol mintát kérnek minden új beszállítás előtt. A tapasztalatok szerint sokszor jelentős különbségeket találni a belistázott és a visszaellenőrzött tételek között. „Elsőre eretnek gondolatnak tűnt, ám nem az a célunk, hogy pellengérre állítsuk a borászokat, hanem szeretnénk kiszűrni a hibás tételeket, de még ennél is fontosabb a termelőket rábírni arra, hogy történjen meg részükről a szemléletváltás. Az előkészítés során vita alakult ki a bírálók kapcsán, többek között az is elhangzott, kérjünk föl külső szakértőt. Ne felejtsük el, a választásoknak köszönhetően mi vagyunk a szakmának, a szakmaközi szervezetnek a felelős vezetői” – mutatott rá, példaként hozva a Bocuse d’Or gasztronómiai versenyt, amely Európa egyik leghitelesebb ilyen megmérettetése, és maguk a szakácsok, séfek kóstolják végig az adott produktumot.

„A visszakóstoláson nincs pontozás, az a kérdés, hogy tiszta-e a bor: igen, vagy nem. Egyik oldalon el kell döntenünk, hogy van-e élvezeti élmény, egyszerűen fogalmazva kérnél-e belőle egy pohárral. Olyan típusú termelői hozzáállással, hogy »ez még elmegy«, nem lehet előbbre jutni, nem építi a hitelességet. Tehát ezekben az esetekben jelezni fogjuk az eredményt az adott gazdának” – fogalmazta meg véleményét az elnök hangsúlyozva, hogy ez nem bírálat, hanem teszt.

Komolyan kell vennünk, hogy csökken a borfogyasztás. Nyugtathatjuk magunkat, hogy ez európai vagy világtrend, hogy a mai fiatalok így meg úgy, ezek a szokásos válaszok, melyek nem visznek a megoldás irányába. Meg kell változtatni azt a termelői gondolkodásmódot, ami azt szülte, hogy ez a minőség még elég.

„Fontos megmérettetésnek tartjuk az Országos Borversenyt, melynek célja évek óta újragondolás alatt áll. Alapvető elvárás, hogy a szakmai és a piaci helyzetről valós információval szolgáljon. Már régen felvetődött az ötlet, hogy alapvetően ne érmekben gondolkodjunk, mert az nem ad valós információt a termelőnek. Határozottan látszódjon, hogy a bizottság mit tesz 85 pontra, vagy a fölé. Az e feletti tételeket újra lekóstolják, s ezek a borok képezhetik az alapját a nemzetközi megjelenésnek, hogy képviseljék Magyarországot. Az érmeket a hagyomány szerint a jövőben is ki fogjuk osztani, de nem ez a végső cél. Ebből alakul ki egy mezőny, egy »nemzeti válogatott« – jegyezte meg a szakember –, hogy legyen egy adatbázis a nemzetközi megjelenéseken, hogy megfelelő színvonalon vigyék hírét a magyar bornak.” Az adatbázisban szereplő termelőkkel pedig egyeztetni kell, hogy érdekli-e őket egy esetleges exportlehetőség. Sőt, már az Országos Borverseny feltételeinek kiírásánál fel kell hívni a figyelmet, hogy mindenki azokkal a boraival nevezzen, melyek mögött megfelelő nagyságú tétel van, s a nemzetközi piacra kiajánlhatók.

„A szervezők egyértelmű megfogalmazásai, elvárásai, pontosan definiált céljai irányíthatják a tesztelőket” – hangsúlyozta az elnök, ugyanakkor véleménye szerint meg kell tartani az Országos Borverseny fórum jellegét is. „Fontosak a szakmai továbbképzések, a konzultációkra való lehetőség, a nyitottság, az önképzés, a folyamatos tanulás. Az a hozzáállás, hogy van 20-25 éves diplomám, meg netalántán kitekintek a borok nemzetközi világába, néha kóstolok külföldi borokat, ma már nem biztos, hogy elég” – tette hozzá.

A járványhelyzet fölerősíti a termelő részéről a professzionális gondolkodást és gazdálkodást. Az öt évvel ezelőtt elfogadott stratégiában hangsúlyozták az öngondoskodást. Egyre inkább el fog válni a hobbiszintű termelés, illetve az üzleti központú borászkodás.

„Nagyon fontos, hogy a fogyasztó az önálló véleményalkotás képességének a birtokában legyen. Tudja, mit akar, vagy ráhagyatkozhat valamely családtag, esetleg a borversenyek eredményeire. Sokszor nem azért keresett egy adott bor, vagy fogyasztja rendszerességgel, mert őneki tetszik. A piac ettől önmagában még nem fejlődik. Meggyőződésem, hogy azt az izgalmas és szép utat, amit a borok megismerése nyújt, mindenkinek ajánlott végig járni” – mutatott rá. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt már tapasztalható volt egy nagy boom, jöttek a fiatalok, akik ugyanolyan tájékozottak mondjuk a wachaui termelők és a Zöld veltelíni szintjén, mint a náluk sokkal tapasztaltabbak. Van véleményük. Nagyon jó volt ilyen emberekkel beszélgetni, és azt kell mondani, hogy kell ez a nyitottság. Lehet, hogy egy évvel azelőtt még tejet vagy Coca Colát ittak, de óriási lépést tettek meg. Fontos, hogy legyenek a bornak nagykövetei a baráti körökben, a családokon belül. Akárcsak a borstratégia fő gondolata: a mi értékünk a sokszínűség.

A borfesztiválok sem kerülhetik el a változást. Ezek korábban a kommunikáció, az információszerzés hasznos eszközei voltak, mára viszont megújulásért kiáltanak. Napjainkra elfáradtak, nem töltik be azt a szerepet, amit 20-25 évvel ezelőtt, tovább kellene őket fejleszteni. Ezeken gyakran piaci szempontok lettek az irányadók, melyek hosszú távon nem tarthatók. „Látom a saját környezetemben, hogy sokkal önállóbbak a mai fiatalok. Más módszereket kell a megszólításukra kitalálni. Nem is biztos, hogy igénylik, milyen az éghajlat, a talaj, az évjárathatás. Szerencsés esetben egy jó honlapon ezt bárki el tudja olvasni” – hangsúlyozta Légli Ottó.