Folytatjuk az ágazat fejlesztését

Tavaly év elején azt gondoltuk, a 2021-es esztendőben a magyar mezőgazdaságot már minden baj elérte, és csak jobb év következhet, de sok mindenben tévedtünk. 2022-ben emberöltő óta nem látott aszállyal kellett megküzdenünk, folytatódott a termelési költségek növekedése, drágult az energia, és nem állt meg az inputanyagok árának növekedése. Február óta pedig dúl a háború a szomszédunkban. Milyen és mennyi feladatot adott a szaktárca számára ezeknek a „napi” gondoknak kezelése, hogyan értékeli ezek eredményességét, melyek a legfontosabb teendők a szőlő-bor ágazatban?- kérdeztük Nagy István agrárminisztert.

– Az elmúlt két évben a mezőgazdaság több súlyos kihívással is szembesült, nem mindennapi viszonyok között kellett és kell most is, hogy helytálljanak a magyar gazdák. Elég a koronavírusra, a rendkívüli időjárási körülményekre, a magas műtrágya-, növényvédőszer- és energiaárakra, az emelkedő finanszírozási költségekre, vagy éppen a munkaerőhiányra gondolni. Ezt a helyzetet súlyosbította az orosz–ukrán háború és a súlyos aszály.
Látjuk, hogy évtizedek óta nem tapasztalt élelmezésbiztonsági kihívások jelentkeznek a világ számos pontján. Ezért is kiemelkedő eredmény, hogy Magyarországon a lakosság élelmezése a mostani nehéz körülmények között is biztosított, a legtöbb alapvető élelmiszerből meghaladja a termelés a fogyasztást. Mindez felértékeli a mezőgazdaság szerepét, úgy is fogalmazhatnék, hogy az agrárium stratégiai ágazattá vált. A gazdák munkájáért és kitartásáért pedig köszönettel tartozunk, a mögöttünk hagyott esztendő is bebizonyította, hogy a legnagyobb nehézségek idején is számíthat rájuk az ország.
Szeretném kiemelni, hogy az elmúlt évek időjárási szélsőségei, köztük a 2022-es súlyos aszály is felhívja a figyelmet a klímaváltozásra, mint a mezőgazdasági termelés egyik legfontosabb kihívására. Jól illusztrálja ezt, hogy augusztus közepén az ország területének 81 százalékán volt súlyos vagy nagyfokú aszály. A kárenyhítési rendszerbe a szeptember 30-i véghatáridőig 1 millió 434 ezer hektárra jelentettek aszálykárt a termelők.
A tavalyi aszályhelyzet és energiaválság miatt a kormány mindent megtett, amit lehetett, és rendkívüli intézkedéseket vezetett be a gazdálkodói pénzügyi likviditás biztosítása érdekében. Többek között hitelmoratóriumot hirdettünk a gazdálkodók forgóeszköz- és beruházási hiteleire, a korábbinál is nagyobb összeggel, 322 milliárd forint értékben történik meg az uniós közvetlen támogatások előleg- és részfizetése, valamint rendkívül kedvezményes forgóeszközhitel-programmal járulunk hozzá a termelés finanszírozásához. Emellett működtetjük az európai összehasonlításban is kiemelkedő mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert.

– A hegyközségek lehetőséget kapnak arra, hogy maguk is termelői integrációs szervezetként működjenek és így tagjaik közös szőlő- vagy borértékesítésében közreműködjenek. Hogyan tudja ezt a folyamatot az agrártárca segíteni?
– A termelői integrációs szervezetek (TISZ) megalakulásának és működésnek szabályait tartalmazó AM rendelet ősszel megjelent módosítása az elmúlt időszak tapasztalatait felhasználva jelentősen megkönnyíti a szőlész vagy borász TISZ-ek megalakulását azzal, hogy egyrészről csökkenti az elismerhető minimális méretet, másrészről a nehezen összefogható és megszervezhető szőlő-/bortermelők számára nem szükséges új szervezetet létrehozni, hanem a már létező és működő hegyközségek szőlészeti vagy borászati szekciója is kérelmezheti a TISZ-ként történő elismerést.
Az agrártárca már a módosítás előkészítése során is szorosan együttműködött az ágazati önkormányzattal, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával. A módosítás megjelenését követően pedig tájékoztatásokkal, előadásokkal igyekszünk a szőlő-bor ágazat szereplőinek figyelmét felhívni az adódó új lehetőségekre.

– Döntés született arról is, hogy a szőlőültetvények megújításához és a borászati gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez kapcsolódó uniós támogatások esetében megnöveljék a támogatási intenzitást. Mekkora mértékben és milyen feltételek mellett?
– A 2022. júniusi döntésünkkel a 2021 novemberében beadott és elfogadott szőlő szerkezetátalakítási egyéni tervek, valamint a 2022. január–februárban benyújtott támogatási kérelemmel rendelkező borászati beruházási projektek esetében a szőlőtermelők és borászok a tervezettnél több támogatást kaphattak céljaik megvalósításához. A támogatás növekedésének mértéke átlagosan 40-50%-os volt.
A támogatási intenzitás növelése automatikusan történt, a pályázóknak nem kellett külön kérniük. Ez a lépés növelte ezeknek a fejlesztéseknek a megvalósítási esélyét a mostani, korántsem optimális gazdasági környezetben.

– Milyen stádiumban van a borpiaci szereplők számára az elektronikus ügyintézés, az ePincekönyv bevezetése?
– Az ePincekönyv rendszer alapfejlesztése elkészült, jelenleg a használatát megkönnyítő kiegészítő fejlesztések vannak folyamatban. Az új borjogi szabályozás, és az annak végrehajtását szolgáló ePincekönyv rendszer azt a célt szolgálja, hogy több adatot gyűjtsön az ágazati szereplők (gazdák, ágazatirányítás) részére, miközben könnyíti a gazdák adminisztratív terheit a hatósági eljárások racionalizálásával, a határidők meghosszabbításával és az ügyintézésre fordított idő csökkenésével.

– Az Agrárminisztérium és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa között zajlott szakmai egyeztetések eredményeként jelentősen javult a magyar borszőlő-ültetvények újratelepítését és megújítását célzó támogatási program. A megkezdett munka folytatódik?
– A szőlőültetvények újratelepítését szolgáló szerkezetátalakítási támogatást prioritásként kezeli az Agrárminisztérium. Meggyőződésünk, hogy minőségi borászati terméket csak magas minőségű szőlőből lehet készíteni. Ennek megfelelően az elmúlt bő tíz évben 30 ezer hektáron, a jelenlegi szőlőültetvény-terület mintegy felén történt meg a szőlőültetvények megújítása. Erre a támogatási intézkedésre több mint 80 milliárd forintot biztosított a kormányzat.
Jó hír a szőlőtermesztők számára, hogy a program folytatódik. A Közös Agrárpolitika változásából fakadó, 2024-től érvényes új szabályozás nem okoz számottevő változásokat a szőlőtelepítések tekintetében, így a támogatások alapjául szolgáló egyéni terveket tavaly novemberben is három évre lehetett benyújtani.

– A támogatási rendelet módosítása során a HNT javasolta a szerkezetátalakítási támogatási referenciaösszegek felülvizsgálatát, valamint a támogatási intenzitás növelését. Ez igazodik a telepítéshez kapcsolódó, elmúlt években jelentősen megnövekedett költségekhez?
– Az elmúlt egy-két évben jelentősen növekedtek az inputanyagok költségei. A piaci árak érvényesítése érdekében a támogatás alapjául szolgáló költségtáblák frissítésre kerültek, így azok már a 2022. évi árakat tartalmazzák.
A költségek aktualizálása mellett a támogatási intenzitás mértéke is emelkedett: a korábbi 50%-ról 60%-ra, amennyiben az egyéni tervben az intézkedéssel érintett terület a fekvése szerinti földrajzi árujelző szerkezetátalakítási tervének megfelel; és a korábbi 40%-ról 50%-ra, amennyiben az egyéni terv egyetlen szerkezetátalakítási tervnek sem felel meg.

– Két új, az ágazatot érintő törvényjavaslatot nyújtott be az Agrárminisztérium az Országgyűléshez. Az első azokat a módosításokat tartalmazza, amelyek a 2023. évi hegyközségi választásokhoz szükségesek. A második az agrártermékek eredetvédelméről szóló törvényjavaslat, amely meghatározza az agrártermékek oltalom alatt álló földrajzi árujelzői nyilvántartására, bitorlására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. Mikor várható döntés ezekben a kérdésekben?
– A hegyközségekről szóló törvény módosítása a hegyközségi szervezetek működése során megfogalmazódó technikai problémák megoldását tartalmazza.
A legfontosabb változás a hegyközségi szervezetek tisztújítási ciklusainak egységesítése. A pandémia az elmúlt két évben hatással volt a hegyközségi szervezetek tisztújításaira is, ami jelentősen megnehezíti a szervezetek jelenlegi döntéshozatalait. A hegyközségi törvény (Hktv.) módosításával egy egységes, ötéves választási rendszer kerül bevezetésre, ami stabilizálja a hegyközségi tanácsok, a borrégiós hegyközségi tanácsok és a nemzeti tanács küldötti rendszerét, ezáltal erősítve a képviseleti döntéshozatalon alapuló köztestületek szervezeti működését. A hegyközségi szervezetek 2023-ban általános választásokat, tisztújítást tartanak. A választások zökkenőmentes lebonyolítása érdekében az átmeneti szabályok rögzítik az egyes hegyközségi szervezeti szinteken zajló választások lehetséges időtartamait. A tervezet lehetőséget biztosít arra, hogy a hegyközségi szervezetek 2022. június 1-je után megválasztott tisztségviselői, képviselői esetében a megbízatás időtartama a 2023-as általános hegyközségi választásokon mandátumot nyert tisztségviselőkkel, képviselőkkel azonos időtartamra szóljon.
Emellett sor kerül a hegyközség, illetve az önkéntes tagság fogalmának pontosítására is, valamint – a szavazati arányok érdemi változása nélkül – egyszerűsödik a szavazatszámok kiszámítási módja borvidéki, borrégiós és országos szinten egyaránt.
Az agrártermékek eredetvédelméről szóló törvényjavaslatot 2022. december 7-én fogadta el az Országgyűlés. A jogszabály megalkotására azért volt szükség, mert a fogyasztókban egyre növekszik az igény a földrajzi eredetüknek köszönhetően egyedi tulajdonságokkal rendelkező, valamint a hagyományos módon előállított agrártermékek iránt. Erre az igényre válaszul biztosítani kell az ilyen sajátos jellemzőkkel rendelkező termékek előállítói számára azokat az eszközöket, amelyekkel termékeiket a forgalmazásuk során a többi terméktől hatékonyan meg tudják különböztetni, ezzel versenyelőnyt biztosítva számukra, valamint hatékony védelmet a tisztességtelen gyakorlatokkal szemben. Jelenleg immár 81 földrajzi árujelzőnk élvez európai uniós oltalmat.
A törvény rendelkezései koherensen, áttekinthetően szabályozzák az agártermékek földrajzi árujelzőivel, a borászati termékek hagyományos kifejezéseivel, valamint a hagyományos különleges termékekkel kapcsolatos nemzeti eljárásokat.
Az agrártermékek földrajzi árujelzőinek oltalma és a hagyományos különleges termék elnevezések bejegyzése kollektív jogosultságot jelent, ami alapján az oltalom megillet mindenkit, aki a termékleírásban foglalt termék előállítását vállalja. Ebből a kollektív természetű jogosultságból eredően az oltalom alatt álló elnevezések ügyének előrevitele korábban nehézkes volt. Annak érdekében, hogy minden elnevezésnek legyen valós gazdája, a törvény biztosítja a lehetőséget a kezelő szervezetek létrehozására. E kezelő szervezetek az érintett oltalom alatt álló elnevezés használatára jogosult valamennyi termelő, előállító nevében eljárhatnak. Így hatékonyabban lehet fellépni az oltalom alatt álló elnevezések védelme, piaci helyzetének javítása és promóciója érdekében.
A törvény továbbá egyedülálló módon lehetővé teszi – az oltalom alatt álló elnevezés jogtalan használata (bitorlása) miatt indított polgári peres eljárásban – a bitorlásra használt eszközök, anyagok vagy a bitorlással érintett áruk közérdekű célra történő ingyenes tulajdonba adását.