Felismerni az egymásra utaltságot

Augusztus közepén régebben azt mondtuk volna, hogy korán, de az utóbbi pár évben inkább azt mondhatjuk: átlagos időszakban megkezdődött a szüret. A korai érésű fajták már a pincékben vannak, a középérésűek szedése is megkezdődött.

Sajnos nehéz lenne azt állítani, hogy kiváló esztendő van mögöttünk, és hogy optimistán nézhetünk a szüret elé. Az aszály, mely szinte az egész országot sújtotta, a keleti régiókat kiváltképp, szinte soha nem látott feladatok elé állította a szőlőtermelőket és a borászatokat egyaránt. A nyár előrehaladtával egyre több tőkén látszottak az aszály tünetei: apró bogyók, sárguló, majd lehulló alsó levelek, és az sem nyugtatott meg minket igazán, hogy egy kicsit lazíthattunk a növényvédelmi technológián, valamint sok esetben a lombkezelési és talajmunkák száma is lecsökkent. Mostanra látjuk, hogy az augusztus 20-a környéki csapadék sok esetben már sajnos későn érkezett. Az ősszel hulló csapadék pedig, melyre az agráriumnak talán mindennél nagyobb szüksége van, jelentősen nehezíti a betakarítási munkák elvégzését.

Aztán az értékesítés során szembesülünk a gazdaságtan valóságával. Mintegy 20%-os inputanyag- és munkabérköltség-növekedés mellett a szőlőárak csak kisebb, 5-10%-os mértékben növekedtek. Az olló nyílik. Sok esetben a hazai borászatok is elmondhatják ugyanezt a két mondatot a borok tekintetében. Míg a termelési költségek növekedését a legtöbben nem tudják a kereskedelem felé érvényesíteni, mások negatív árversenybe sodródnak. A minap is láttam 400 Ft/palack alatti polci árral 0,75 literes rozébort egy áruházban. Ebből pedig nem lesz értelmezhető szőlőár-növekedés. Ezt csak hiteles minőség- és üzletpolitikával lehet elérni. Kiutat az jelenthet, ha az ágazati szereplők felismerik az egymásra utaltságot mind a kereskedelem, mind a borászat, mind a szőlőtermelés területén. Nem szabadna, hogy a kereskedelmi pozíciókért vívott harc felülírjon alapvető gazdasági és ágazati normákat. A tisztességes borár alapvető feltétele a tisztességes szőlőárnak. Ez persze nem azt jelenti, hogy a szőlőtermesztőknek csak várniuk kell a sült galambot. Ahogy a kereskedelemben az üzleti etika, úgy a borászatban a minőségi termelés, a szőlészetben a hatékonyság alapvető fontosságú kell legyen. Jó fajtakörrel, modern ültetvényekkel, modern szemlélettel. A HNT pedig az elkövetkezendő években a marketingcélú projektjeivel fogja hozzátenni a maga részét a rendszer felépítéséhez. Az eddigi esztendőkben ez még gyerekcipőben járt, a Covid-helyzet sem segített a projektek elindításában, de a 2023-as esztendőben már egyértelműen látható lesz az ez irányú tevékenység.