Dr. Nagy István: Elengedhetetlen a közös munka

A hazai szőlő-bor ágazat a „reformkorát” éli, a megváltozott környezeti, közgazdasági és piaci helyzetekhez elengedhetetlen újrahangolás előtt állunk. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának értelmezése szerint az új bortörvény egyik meghatározó eleme az elektronikus szakigazgatási rendszeren alapuló ágazati szabályozás kialakítása. A borászok visszatérő kérése a hegyközségi rendszeren és a hegybírókon alapuló egyablakos ügyintézés kialakítása. Kérdéseinkkel Nagy István agrárminisztert kerestük meg.

• Az új bortörvény milyen szerepet szán a szakmai önkormányzat számára az elektronikus szakigazgatás keretein belül? Mely területeken jelent könnyebbséget a szőlőtermelők és borászati vállalkozások hétköznapi működésében az elektronikus szakigazgatási rendszer? Milyen programokkal kívánja elősegíteni a szaktárca az elektronikus ügyintézésre való átállást?

– A borszabályozás átfogó megújítása mindenképpen nagy jelentőséggel bír, mert az ágazat közigazgatását átfogó módon tervezi korszerűsíteni. Az elektronikus ügyintézés széles körűvé válik, megvalósul az egyablakos ügyintézés. Az új borszabályozás és az ePincekönyv projekt együttesen teremtik meg annak lehetőségét, hogy az ágazatban dolgozó mintegy 50 000 ember számára ténylegesen és jelentős mértékben csökkenhessenek az adminisztratív terhek.
Az elektronikus ügyintézésre történő átállás nemcsak korszerű informatikai megoldások kifejlesztését és beüzemelését jelenti, hanem a szabályozáson keresztül az ügyintézési folyamatok jelentős újraszervezésére is sor kerül. Ez érinti az összes, az ágazat hatósági ügyeit intéző szervezet mindennapi munkáját, a hegyközségi szervezetektől kezdve a borászati hatóságon keresztül a vámhatóságig. Az egyes folyamatok újraszervezésébe az összes érintett hatóságot be kellett vonnia az Agrárminisztériumnak. Így nemcsak egy központi fejlesztés valósul meg, hanem az egyes szervezeteknek maguknak is fel kell készülniük az újraszervezett folyamatok működtetésére.
Az újraszervezett folyamatok lényeges eleme, hogy az ágazatban dolgozó gazdasági szereplők érdekeit vegye figyelembe. Cél, hogy a kötelező adminisztratív feladatok elvégzése minél kevesebb erőforrást kössön le, hatékonyan legyen képes visszaszorítani a visszaélések lehetőségét, valamint megbízható és reális képet tudjon nyújtani az ágazatról bármelyik időpillanatban.
Fontos eleme az új szabályozásnak, hogy a hegybírókon keresztül az ügyfelek felkészült ügyfélszolgálatot kapnak ügyeik intézésére. Az ügyfélszolgálat azon ágazati szereplők számára biztosítja majd elsősorban a megfelelő hátteret, akik nincsenek elektronikus ügyintézésre kötelezve. A hegybírókon keresztül számukra is biztosított az elektronikus ügyintézés lehetősége.
Az éghajlatváltozás, valamint a fogyasztók környezeti szemléletének erősödése új kihívások elé állítják a magyar szőlőtermesztést is. Az e területen folyó kutatások előmozdítására önálló szakmaközi kutatási alapot hoz létre a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, hiszen a fenntartható magyar szőlő-bor ágazat egyik alappillérét a magyar fajták jelentik. Az előterjesztés kidolgozói közül többen adtak hangot annak, hogy versenytársaink kutatási programjaihoz képest jelentős a lemaradásunk. A szőlőfajták nemesítésében, fenntartásában kulcsszerepet játszottak és játszanak az állami vagy állami finanszírozású egyetemi szőlészeti kutatóhelyek vagy a januártól az újjászerveződő Szent István Egyetembe olvadó Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ szőlészeti állomásai. A megújuló agrár-felsőoktatási és kutatási hálózat fontos partnere a programnak.

• Miként értékeli a szőlésztársadalom új szakmai programját? A kormány és a szaktárca milyen szakmai és pénzügyi szerepet vállal a programban?

– Az Agrárminisztérium és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának együttműködése nem most kezdődött. Fontos hangsúlyozni, hogy az agrártárca az ágazatot érintő szabályozás kidolgozása során mindig támaszkodott az ágazat legfontosabb szakmai szervezetére. A HNT szakmaközi elismeréssel is rendelkezik, amely újabb eszközök alkalmazását teszi lehetővé az ágazat érdekeinek előmozdítására. Az agrártárca és a HNT napi együttműködési keretét együttműködési megállapodás rögzíti.
Az utóbbi években jelentős előrelépések történtek ezen a téren, amelynek eredményei már jelentkeznek, legyen szó a közösségi bormarketingben vállalt szerepről, vagy éppen a kérdésben említett fajtapolitikáról. Fontos szempont, hogy az ágazat maga is aktív szerepet vállaljon az őt érintő legfontosabb kérdésekben, mint amilyen például az előző kérdésben is említett ágazati adminisztráció, vagy éppen a közösségi bormarketing, illetve a magyar borkínálatot alapvetően meghatározó fajtapolitika kérdése. Fontos, hogy ezekben a kérdésekben az ágazat szereplőinek legyen meghatározó szavuk, vállalhassanak aktív szerepet ezen kérdések hatékony megválaszolásában.

• A minőségi termék csak a kiindulási alapot jelenti, mellette fontos a borpromóció, a közösségi bormarketing. Hogyan tudják segíteni a magyar bor ismertségének növelését?

– A szaktárca, de szélesebb értelemben maga a kormány is jelentős programokkal képes segíteni a magyar bor piacra jutását. A korábbi évekhez képest soha nem látott források fognak ágazati marketing céljára rendelkezésre állni. Az ágazat európai uniós forrásait összefogó támogatási programjából most ősszel is van lehetőség programjavaslatok benyújtására egészen december 18-ig olyan marketingtevékenységek támogatására, amelyek a magyar borokat akár az EU területén, akár azon kívül kívánják népszerűsíteni.
A vidékfejlesztési forrásból jelentős összeg fog rendelkezésre állni 2021 tavaszától az ágazat földrajzi árujelzőinek népszerűsítésére az EU területén. Ezen túlmenően a minisztérium jelentős forrásokat biztosít állami közösségi bormarketingre, olyan feladatokra, amelyek a piaci szereplők tevékenységén túlmutatnak. Ezen túlmenően a HNT is létre fog hozni egy ágazati alapot, amelynek célja szintén a magyar borok népszerűsítése, a belső fogyasztás ösztönzése, a magyar borok értékének növelése.

• Az idei esztendő nagy traumáját a koronavírus, illetve a HoReCa szektorban tapasztalt forgalom visszaesés jelentette. Milyen lépésekkel segítette/segíti a minisztérium a nehéz helyzetbe jutott szőlészeket, borászokat?

– Az agrártárca a koronavírus miatti első lezárásokat követően megtette a szükséges lépéseket a gazdák megsegítésére. A zöldszüreti intézkedés azon gazdáknak segített, akik nem tudtak biztos felvevőpiacot találni szőlőtermésüknek. A krízislepárlási támogatás azon borászatok számára jelentett segítséget, amelyek eladhatatlan borkészletekkel rendelkeztek. Fontos megemlíteni még a HoReCa ágazatban leginkább érintett bortermelők támogatását is. A Gazdaságvédelmi Akcióterv részeként meghirdetett nemzeti élelmiszergazdasági válságkezelő program egyik eleme volt ezen bortermelők átmeneti támogatása. A gazdák a rendelkezésre álló 1,8 milliárd forintos keretet 400 millió forinttal túligényelték, de a kormány döntése alapján minden kérelmező az igényelt támogatáshoz juthatott.
A fenti intézkedések jelentős mértékben járulhattak hozzá a szőlő- és borpiac stabilizálásához, a szőlőárak csökkenésének megállításához. A gazdák mennyiségben a tavalyinál kevesebb, de jó minőségű termést vihettek a pincébe. Okkal reménykedhetünk jó évjáratban, bízva abban, hogy a jövő évi borversenyeken már csak emlékként kell majd visszatekintenünk erre a nehéz időszakra, és figyelmünket már a jobbnál jobb borok fogják lekötni.