Borpiaci hírek – 2021. október-november

Szüret

A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) november elején nyilvánosságra hozta 2021. szüreti adatainak első becslését. Ebben 2017-hez hasonlítja az idei év termését és az abból előállított bor mennyiségét.  A három legnagyobb bortermelő országban a szélsőséges tavaszi és nyári időjárás összességében mintegy 22 millió hektoliterrel kevesebb bort eredményezett, mint tavaly. Ez a világ teljes termelésének közel 9%-a.

A fontosabb európai bortermelő országok közül csak Németország, Portugália, Románia és Magyarország számolt be a tavalyinál nagyobb termésről. Franciaországban némileg több szőlő termett, mint amire az előzetes becslések alapján számítani lehetett, de a tavalyihoz képest így is 27,7%-os a terméskiesés. Franciaország ezzel a harmadik helyen áll a legnagyobb borelőállítók között. Első Olaszország, amely a világ bortermelésének közel ötödéért felel. Idén itt 9%-kal termett kevesebb szőlő, mint egy éve. Spanyolországban 15%-kal csökkent a termés 2020-hoz képest, ez kb. 7 millió hektoliterrel kevesebb bort jelent.

Az Egyesült Államok közel 24 millió hl borra számít idén, 6%-kal többre, mint tavaly, ez azonban még mindig elmarad az elmúlt öt év átlagától az egyes borvidékeket jelentősebben sújtó szárazság miatt.

A déli féltekén ugyanakkor nagyon kedvezően alakultak az időjárási feltételek, így a sok éves átlag feletti, mintegy 59 millió hektoliternyi bormennyiség várható, ami 19%-kal haladja meg a 2020. évit. Ausztrália az elmúlt 15 év legnagyobb termését takarította be tavasszal, 30%-kal több szőlő termett, mint egy évvel korábban, és 14%kal több, mint az elmúlt öt évben átlagosan.

Az OIV összességében 250 millió hl körüli újbor mennyiséggel számol idén, ennek közel 60%-a uniós tagállamban készül.

Borpiaci hírek

A jelentős mennyiségi kiesés az elmúlt időszakban tapasztalt csomagolóanyag- és szállítási költség-növekedéssel együtt valószínűleg érezhetően magasabb árakat fog jelenteni a polcokon is.

Az Olasz Borszövetség, az Unione Italiana Vini „fekete ősz”-ként jellemezte a mostani időszakot. A nyersanyaghiány és az árak, valamint a szállítási költségek és határidők növekedése összességében a borok pincei árának 10-50%-os emelkedését vonhatja maga után a szervezet szerint. Legnagyobb mértékben az energiaárak emelkedtek (138%-kal 2020-ban), de a hordók (+30%), valamint a csomagoló- és egyéb, a borászatokban használt anyagok (raklapok +53%, fém +44%, papír +60% és üveg 20%) is jelentősen megdrágultak az elmúlt évben. Ez a költségnövekedés az ellátási lánc minden eleménél kifejti majd a hatását, de a fogyasztók oldalán lesz a leginkább érezhető.

A legnagyobb pezsgőházak jelezték, hogy ellátási problémák léphetnek fel a karácsonyi időszakban. A the drinks business szerint ennek üzletpolitikai okai is lehetnek, valószínűbb azonban, hogy a tavalyi járványhelyzetben a gyártók rosszul becsülték fel a kereslet alakulását, és jelentősebb visszaeséssel számoltak. Ennek megfelelően alacsonyabb terméshozamot állítottak be a 2020-as szüretre, főleg a magasabb minőségi kategóriákban. A fogyasztók azonban nem fordultak el a habzóboroktól, azok értékesítése nem mutatott a csendesborokéhoz hasonló visszaesést, sőt, a tavalyi év végén az eladások szárnyalni kezdtek, és azóta sem estek vissza. Ehhez igazodva a nagy pezsgőházak angol kereskedői a szokásosnál kevesebb akciót ígértek az ünnepek előttre. Ez a piaci helyzet, a vezető márkák esetleges hiánya alapvetően kedvez azoknak az előállítóknak, akik nem rendelkeznek hasonlóan erős márkával, vagy jellemzően a HoReCa szektorban értékesítettek a Covid előtt. Ha most tudnak megfelelő minőséget és mennyiséget biztosítani, akkor könnyen növelhetik piaci részesedésüket.

A Wine Business International arról számolt be, hogy élénkül az érdeklődés a franciák második legnépszerűbb habzóbora iránt. A Crémant-okat 8 borrégióban állítják elő és 12 735 hektáron termesztik hozzájuk a szőlőt. 5000 termelő éves szinten mintegy 752 ezer hektoliter Crémant-t pezsgősít tradicionális technológiával, és idén az első kilenc hónapban összesen 84,5 millió palackkal adtak el belőle. Legfontosabb export partnerek: Belgium, Egyesült Államok, Olaszország, Skandinávia, Németország és Hollandia. A legnépszerűbb Crémant-ok a Loire-völgyéből származnak, az előállított mennyiség 64%-a kerül innét exportra.

A legnagyobb versenytárs: a sör

A British Beer and Pub Association (BPPA) adatai szerint a britek a sör helyett bort és szeszesitalt fogyasztottak a lezárások idején. A kocsmák bezárása a bormérleget visszabillentette a régi egyensúlyi helyzetbe: a járvány előtti 37 és 31% helyett a sör és a bor is 33-33%-kal részesedett az alkoholfogyasztásból 2020-ban. A kocsmákban 10 alkoholos italból általában 7 sör. A lezárások alatt azonban a sörök értékesítése 14,2%-kal csökkent, mert a fogyasztók otthonra más alternatívákat kerestek: a csapolt sört a szupermarketekben vásárolt borral és szeszesitallal helyettesítették.

A söripar azonban nem nézi tétlenül a forgalom csökkenését, és ráerősít a borokkal szembeni legnagyobb előnyére: az alacsony alkoholtartalmú és alkoholmentes termékek fogalmazására. A Heineken bejelentette, hogy megoldották az alkoholmentes sörökbe a sörcsapokból bekerülő élesztők által elindított erjedés, ezáltal alkoholképződés problémáját, így az Egyesült Királyságban a „száraz január” esemény idején a kocsmákban alkoholmentes sört is ihatnak majd a vendégek. Az élesztőgombák a berendezések 0 és 2°C közti hőmérsékleten tartása esetén nem tudnak elszaporodni, ezért az alkoholmentes söröket a sima lager sörhöz képest pár fokkal hidegebben fogják majd csapolni a kocsmákban.

Alkohol és egészség

Egy svájci kutatás során napi fél liter sört adnak a betegeknek, hogy megtudják, a komló segít-e megelőzni az intenzív osztályon kezelt betegek 80 százalékánál előforduló, hallucinációt, agressziót és zavartságot okozó delírium kialakulását. A delíriumban szenvedő betegek átlagban 21 napot töltenek az intenzív osztályon az egyébként jellemző kilenc helyett.  A delíriumot egy a szervezet által erős fájdalom esetén termelt anyag okozza, és olyan hosszútávú következményei is lehetnek, mint a poszttraumatikus stressz szindróma vagy a demencia. A MailOnline szerint a bázeli egyetemi kórház kutatói a komló keserű ízét adó vegyület hűsítő és a minőségi alvást elősegítő hatása, valamint a sör alacsony alkoholtartalma miatt döntöttek a „sörkúra” mellett. A márciusban induló és egy évig tartó kísérlet során három csoportba osztják majd a betegeket. Egyik csoport sima sört kap hat napig, a másik csoport alkoholmenteset, a harmadik csoport pedig egyáltalán nem kap sört. Azt szeretnék megvizsgálni, hogy a sör, illetve maga a komló csökkenti-e a delírium kialakulásának esélyét. Korábban alkalmaztak már alkoholt a delírium kivédésére: kis mennyiségű tiszta etil-alkoholt fecskendeztek a véráramba. Ezt az eljárást szeretnék most kiváltani a svájci kutatók.

Egy az International Journal of Sport Nutrition and Exercise Metabolism folyóiratban júliusban megjelent tanulmány megállapította, hogy az alacsony (legfeljebb 4%) alkoholtartalmú sör hatékonyan támogatja az edzések utáni regenerálódást. A sör szénhidrát- és nátriumtartalma segíti a testmozgás során felhasznált energia részleges pótlását, a polifenolok pedig támogatják az immunrendszert és csökkentik a megerőltető edzéssel összefüggő légúti fertőzések kialakulásának kockázatát. A dehidratáló hatás miatt ajánlott az alacsony alkoholtartalom, de ha a sörhöz nátriumot is adunk, az gátolja a további folyadékvesztést – bár az ízben kedvezőtlen változás idézhet elő.

A polifenolok a vörösborban is megtalálható, antioxidáns hatású vegyületek, melyek az egészségmegőrzésen és bizonyos betegségek megelőzésén túl a fogyókúrát is megtámogatják: segítenek elégetni az ételekkel bevitt kalóriákat. Lamuela-Raventós, a Barcelonai Egyetem Táplálkozástudományi, Élelmiszertudományi és Gasztronómiai Tanszékének professzora egy, a Wine in Moderation által szervezett nyári webináriumon beszámolt róla, hogy a vörösbor nem „üres kalória”, számos hasznos ásványi anyagot, vitamint és polifenolt tartalmaz. Hangsúlyozta azonban, hogy a vörösbor csak étkezés közben fogyasztva csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a cukorbetegség kockázatát, ha étkezéstől függetlenül fogyasztják, akkor ezt a hatását nem fejti ki. Egy 2013-ban végzett tanulmány beszámolt a vörösbort is tartalmazó mediterrán étrend jótékony hatásáról, de ha valaki csak átlagosan étkezik, és mellette mértékkel vörösbort is fogyaszt, már akkor is csökken a pulzusszáma. A 14 ezer résztvevővel elvégzett kutatás kimutatta, hogy az étkezés közben fogyasztott bor valóban jelentősen csökkenti a kardiovaszkuláris megbetegedések, valamint a cukorbetegség kialakulásának esélyét, míg az étkezésen kívüli, nagyobb mennyiségű és jellemzően sörfogyasztás növeli a betegségek előfordulásának gyakoriságát. A borban található polifenolok, elsősorban a rezveratrol rendkívül jótékony hatással van a szervezetre, és segíti a kalóriák elégetését, ezáltal az energiatermelést is. A sörben is megtalálható, de a vörösborban fordul elő a legnagyobb koncentrációban: 100 ml vörösbor 200 mg polifenolt tartalmaz, ugyanennyi fehérbor 30 mg-ot.

A nápolyi egyetem szintén megjelentetett egy tanulmányt, melyben különböző élelmiszerfajták fogyasztásának egészségre gyakorolt hatását vizsgálták. Azt tapasztalták, hogy a rendszeresen sajtot fogyasztók körében 18%-kal csökkent a szívinfarktus gyakorisága, és a mértékletes sajtfogyasztók esetében jelentősen kisebb eséllyel fordult elő szív- és érrendszeri megbetegedés, mint azoknál, akik nem ettek sajtot. Ugyanígy: azoknál, akik napi három csésze kávét ittak, 10-16%-kal ritkább volt a szívinfarktus és az amiatti halál. A bor tekintetében azt találták, hogy napi két pohár bor a legideálisabb mennyiség a keringési zavarok megelőzésére: 32%-kal csökkent a szív- és érrendszeri megbetegedések száma ilyen feltételek mellett. A mérsékelt alkoholfogyasztás hatására élénkül a vérkeringés és több inzulin jut a sejtekbe, ami serkenti a vérben található glükóz felhasználását. Mindemellett csökkenti a fibrinogénszintet és az alvadási faktorokat, valamint a gyulladásos markereket, ezáltal csökkenti a szív- és érrendszeri események kockázatát. A kutatók szerint a testes vörösborok fogyasztása a legjobb, mivel ezek tartalmazzák a legtöbb polifenolt, azonban ez a mennyiség önmagában nem elegendő, a bort ki kell egészíteni más, szintén sok polifenolt tartalmazó ételekkel is.

Szabályozás

Írországban betiltották a sportpályákon és a sportesemények alatt az alkoholos italok reklámozását a the drinks business szerint. A rendelkezés a 2018-as új közegészségügyi törvényhez kapcsolódó intézkedés, mely csökkenteni szeretné az alkoholfogyasztást. A törvény hozzáférhetőségi, ár-, marketing és címkézési szabályait 2019. óta alkalmazzák. A most életbe lépő intézkedések a mértékletes alkoholfogyasztáshoz kapcsolódnak, és a sporteseményeken csak a sportolók ruháin engedik alkoholtermékek nevének feltüntetését. A részben vagy elsősorban gyermekeknek rendezett eseményeken szintén tilos mostantól az alkoholtermékek reklámozása, és ilyen eseményeket nem is támogathatnak alkoholtermékeket előállító cégek, ahogyan vezetéssel, autóversenyzéssel kapcsolatos rendezvényeket sem. Hasonló szabályozás Franciaországban már 1991. óta létezik.

Az Európai Unió hatályos agrárpiaci szabályozása értelmében 2023-tól a borok tápértékéről és a bennük található anyagokról tájékoztatni kell a fogyasztókat. A CEEV (Comitée Européen des Entreprises Vin, a Borászati Vállalkozások Európai Bizottsága) és a spiritsEUROPE (a CEEV szeszipari megfelelője) elindított egy kezdeményezést, melynek keretében az előállítók már a szabályok kötelező alkalmazásának határideje előtt önként elkezdhetik a QR-kód alapú U-címkét használni. A QR-kód beolvasásával a fogyasztók egy olyan platformra kerülnek, ahol az összetevőkre, a kalória- és cukortartalomra vonatkozó információkat a saját nyelvükön olvashatják el. A termelők az U-címkét fenntarthatósági törekvéseik bemutatására is felhasználhatják, felhívva a figyelmet termékeik pozitív tulajdonságaira, valamint illeszkedve a fiatalabb generációk elvárásaihoz.

Boroscímkék hatása

A Wine Intelligence nemrég a fiatal fogyasztók boros címkékhez kapcsolódó szokásait vizsgálta. Mivel az átlagos borfogyasztó ismeretei és bor iránti elkötelezettsége elmarad az elvárttól, a választáshoz szüksége van ismerős és megnyugtató elemekre, melyek a megkülönböztethetőséget biztosító egyedi jegyekkel összességében kiegyensúlyozzák egymást. A boros címkék rendkívüli változatossága különösen szükségessé teszi a központi, jól beazonosítható jelzések alkalmazását, és a felmérések azt mutatják, hogy ezek a jelzések magasabb vásárlási intenzitást biztosítanak. A címkék vonzereje és a vásárlási szándék között jól kimutatható összefüggés van, és a fiatalabb, rendszeresen bort fogyasztó, közepes árfekvésben vásárló és kevesebb ismerettel rendelkező fogyasztók jellemzően ezeket a „mutatós” a címkéket keresik, de a központi elemek helyett a megkülönböztethetőség hat rájuk. A Legfiatalabb, a borfogyasztásba éppen csak belépő generáció tagjai ugyanakkor igénylik és keresik a központi elemeket és a klasszikus jegyeket, amelyek biztonságot nyújtanak nekik, és segítenek számukra eligazodni a borok széles világában.

Az angol fogyasztók drágábbnak ítélik azokat a borokat, amelyeknek a címkéjén egy kastély is látható – derült ki az Aldi és az Oxfordi Egyetem közös kutatásából. A fogyasztók a bor árából és címkéjéből következtetnek a minőségre, de vakteszten nem tudnak különbséget tenni egy 2500 és egy 15 000 forintos bor között. A felmérés során a válaszadók nagy része (34%) az olcsóbb bort mind az íze, mind a megjelenése (a címkén található kastély) alapján magasabb minőségűnek gondolta, mint a vele összehasonlított jóval drágább bort. Mindössze 15% érzékelte a valódi sorrendet. A megkérdezettek a magasabb minőségű és drágább borért mindössze a tényleges árának egyötödét fizették volna ki, míg az olcsóbb, szupermarketben kapható borért a polci ár másfélszeresét is kifizették volna.

A csomagolás további részei, a palack és a dugó szintén a minőség jelzője a vásárlók szemében: a parafadugóhoz egyértelműen magasabb minőséget társítanak, a nehéz palackba töltött borért pedig akár 40%-is többet adnának, mint egy könnyebb palackban lévőért. Ennek megfelelően a drágább borokat minden esetben jobb minőségűnek gondolják, mint az olcsóbbakat.

Fenntartható csomagolás

Újfajta, fenntarthatóságot biztosító innovatív csomagolóanyagokról számolt be a SevenFiftyDaily. A termékek új generációjának célja az alkoholtartalmú italok ökológiai lábnyomának csökkentése. Becslések szerint az italokhoz felhasznált csomagolóanyagok 91%-a műanyag. Ebbe beletartozik a PET palackon túl a zsugorfólia, az üvegpalackokat magukba foglaló dobozokba, ládákba tett buborékfólia, a törés elleni védelmet szolgáló hungarocell, stb. A borok ökológiai lábnyoma ugyanakkor 51-68%-ban az üveggyártásból és a szállításból ered.

Felmérések szerint a fogyasztók elkötelezettek a fenntarthatóság iránt, és 73%-uk (a fiatalabb generáció 83%-a) hajlandó lenne többet fizetni a termékért, ha annak csomagolása környezetbarát lenne. (Trivium Packaging Global Buying Green Report 2021)

Egy ausztrál csomagolóanyag-előállító kifejlesztett egy újfajta, újrahasznosított polietilénből készült lebomló palackot, melynek súlya csupán az üvegpalack 13%-a. Alakja lapos, és annyira helytakarékos, hogy 91%-kal több fér belőle egy raklapra, mint a hagyományos borospalackokból. Nem törékeny, ezért nincs szükség kiegészítő csomagolóanyagra. Használata a jobb helykihasználás, a rövidebb csomagolási idő és a gyorsabb szállítás miatt jelentős költségcsökkenéssel és az üveghez viszonyítva 50%-kal kevesebb károsanyag-kibocsátással jár. Az újfajta műanyagpalack 21 hónapos eltarthatóságot biztosít, bár lebomló alapanyaga miatt a borok hosszabb érlelésére nem alkalmas. A borok 85%-át azonban az előállítást követő egy éven belül elfogyasztják.

Egy másik, brit újítás a cellulózrostból készült palack. A bag-in-boxhoz hasonló, formázott palack könnyebben elfogadható a hagyományos borfogyasztók számára. 94%-ban vegyszermentes, vízbázisú ragasztóval kevert újrahasznosított papírból készül. Ötször könnyebb a hagyományos üvegpalacknál, vízálló, csak nagy magasságból ledobva törik, és 12 hónapig tárolható benne a bor. Akár a pincészetben, palackozás előtt is legyártható, így ökológiai lábnyoma összességében 84%-kal kisebb, mint az üvegé.

A svédek a környezettudatosságukról ismertek. Bár a borelőállítás még csak újkeletű Svédországban, a borfogyasztásnak vannak hagyományai. A fenntartható svéd megoldás szintén papíralapú. Műanyag fóliabélése van, de 65%-kal kevesebb műanyagot tartalmaz, mint a hagyományos PET palack.

A franciák is előálltak egy természetes rost alapú megoldással, amely lenvászon és biogyanta alacsony hőmérsékleten történő összeolvasztásával készül. Az üveg gyártásához szükséges hő egyötödét igénylő eljárás eredménye egy olyan erős palack, amely akár húsz emelet magasból kidobva sem törik össze. Súlya az üvegpalack egyharmada. A lezárásához használt kupak műanyagtartalmát 40%-ban a borelőállítás melléktermékeivel, elsősorban a szőlő fel nem használt részeivel helyettesítik. Megfelelő létesítményben 100%-ig komposztálható.

Az alternatív csomagolások csak egyszer használthatóak, és nem adják ugyanazt az élményt, mint az üvegpalackok. A hagyományos palackok esetén a körforgásos gazdaság, a visszaváltási rendszer és az újrahasznosítás biztosíthatja az ökológiai lábnyom csökkentését. A környezettudatosság és fenntarthatóság a borászati üzemekben nagyobb kihívást jelent, mint a szőlőültetvényeken, de elkerülhetetlen az alternatív technológiák és innovatív megoldások alkalmazása.