Borbarangolás a történelmi Dél-Zalában  

Kivételes eseménynek adott otthont a becsehelyi faluház: 40 termelő hozta el 84 borát, hogy megmutassa, milyen adottságokkal rendelkezik a történelmi Dél-Zala. Borbarangolásra invitálták a szervezők azokat, akik új ízekre, különleges élményre vágynak, akik szeretnék megismerni a méltatlanul mellőzött zalai borokat.

Németh Géza: A szőlőnek, a bornak közösségteremtő ereje van a település életében

Gazdák jöttek a Muravidékről, a Drávaszögből, csakúgy, mint a környékbeli településekről: Lendva, Lenti, Tormafölde, Csörnyeföld, Letenye, Becsehely, Tótszentmárton, Eszteregnye, Homokkomárom, Nagykanizsa, Miháld legjobb borai kerültek az érdeklődők poharaiba.

„Ha nem lennének ezek a rendezvények, könnyen elszigetelődnénk egymástól. Megszólítottuk a környezetünkben élő, a hazai és határon túli borászokat, akik első szóra jöttek, s hozták legjobb boraikat, hogy megkóstoltassák a vendégekkel” – köszöntötte a résztvevőket az esemény egyik szervezője, Németh Géza, Becsehely polgármestere. Az ilyen alkalmaknak köszönhetően eljárnak egymás eseményeire.

Simon Zoltán, a Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke elmondta, örvendetes, hogy egyre több a fiatal, akik megtalálják számításukat a szőlőben. Miközben folyamatosan csökkennek a szőlőterületek, egy-egy ilyen rendezvény hozzájárul ahhoz, hogy egy kicsit ráirányítsa a figyelmet, milyen értékek vannak a kezükben. A szakember hozzátette, most kerülhettek először forgalomba a Mura/Murai oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borok

„Manapság már nem lehet azt mondani, hogy gazdasági szerepe van a szőlőnek, a bornak a település életében, sokkal inkább közösségteremtő, közösségmegtartó ereje van, a kultúránk része. Attól érdekes a mi vidékünk, hogy az itt élőknek mindig volt egy kis szőlőjük, boruk; volt, ahova ki tudtak menni. Korábban Becsehelyen találhattuk Zala vármegye legnagyobb egybefüggő zártkertjét, talán ennek köszönhetően nem is alakultak ki nagybirtokok. Az, hogy egyetlen nagy borászat sem létesült, most óriási hátrányunk” – magyarázta Németh Géza, hogy 400 hektár volt zártkertté minősítve, most 30-40 hektár közé tehető a szőlőterület nagysága.

A legszebb tájalkotó kultúrelem a szőlő, felmerült ez is, de ezen kívül nyilván kell, hogy legyen egy gazdasági hatása is. Reménykedjünk, hogy az emberek egy bizonyos ideig szerelemből is csinálják, így jelentős mértékben nem csökken az a borkultúra, ami jelenleg jellemzi a térséget. Az Alföldről, több száz kilométerről jönnek és megvásárolják a zártkerti ingatlanokat fönt a hegyen, és azok szőlőt nem fognak telepíteni, sőt inkább kivágják, még a fűnyírást is másokra bízzák. Sokak számára vonzó a gyönyörű kilátás, így a zárkert hétvégi házas jelleget kezd felvenni.

„Ha a termőhelyet vizsgáljuk, nagyon jó helyen vagyunk, a Zalai-dombság legdélebbi nyúlványa, alatta déli irányban a muraközi síkvidék. A szőlő- és gyümölcstermesztés számára kiváló adottságokkal rendelkeznek ezek a hegyvonulatok, nem véletlen, hogy az ország első és legnagyobb egybefüggő kiviültetvénye is itt létesült. Három és fél hektár kivi van nálunk és kiválóan terem” – hívta fel a figyelmet az ökológiai adottságokra.

Akik idejönnek, nagyon jól érzik magukat, ha közöttük lesz majd olyan ember, akinek most még nincs szőlője, de majd szeretne, akkor már nem dolgoztunk hiába” – magyarázta. Mint elmondta, fiatalként ős sem szeretett a szőlőben dolgozni, de később neki lett először a településen nagyobb szőlőterülete, 35-40 év elteltével kezdett visszatérni a gyökerekhez.

A borturizmusról kérdezve a polgármester elmondta, lenne rá igény, ám kevés olyan gazda van, aki igazán alkalmas a feladatra, akiknek pedig a lehetőségeik meglennének, azoknak általában nem ez a megélhetési forrásuk. Saját példáját hozta: bár szép helyen található a pincéje, neve is van, csoportokat fogadhatna, de sok más elfoglaltsága mellett ez már nem fér az idejébe.

Az eseményen Vértes Tibor pálinkamester, az Agárdi Pálinkafőzde tulajdonosa osztotta meg tapasztalatait a szőlőből készült pálinkákról. A szakember előadása elején leszögezte, ezen a vidéken itta a legjobb direkttermőből készült párlatot, ami Fekete Noah volt. Ugyan próbálkoztak Izabellával és Othellóval is, de nem hozták a várt eredményt. A szőlő hálás növény pálinka szempontjából, szépen hozza azokat az aromákat, melyek a héjban találhatók. Éppen ezért érdemes az illatos fajtákkal – mint a Tramini, a Sauvignon blanc, az Irsai Olivér vagy a muskotályok – dolgozni. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy míg a muskotályoknál meg kell várni a teljes érettséget, az Irsainál inkább a korábbi szüreti időpont ad illatos párlatot. Ezeket a fajtákat érdemes hidegen erjeszteni, s az élesztőket már az erjedés elején hozzátenni. Ugyanakkor nem szabad túl sokáig erjeszteni, mert könnyen elveszítik az illatokat. Az erjedés reduktív körülmények között menjen végbe, oxigéntől elzárva, s nem kell a cefrét állandóan kevergetni. A szakember rámutatott, ha ként teszünk a cefrébe, akár ki is önthetjük, mert a lepárlás során bekoncentrálódik.

Vértes Gábor: A cefrét nem kell állandóan kevergetni
Dr. Brazsil Dávid: A zéró tolerancia még nagy társadalmi elutasítottságnak örvend

 

 

 

 

 

 

 

 

„Globalizálódó világ áll a borfogyasztási trendek mögött, a fogyasztók egyre inkább eltávolodnak a termeléstől” – jelentette ki Brazsil Dávid, a HNT főtitkára. A korábban meglévő rövid terméklánc megnőtt, s lazul a kapcsolat a vásárló és a termelő között. A pandémia hatására viszont sokan újra felvették a kapcsolatot a borászokkal, így egyszerre van jelen a lokalizáció és a globalizáció. Ma a világon megtermelt bor 50 százaléka átlép egy országhatárt, mire a fogyasztóhoz kerül. Folyamatosan csökken a borfogyasztás – itthon és a világban –, és ha ez a tendencia folytatódik, 100-150 ezer ember megélhetése kérdőjeleződik meg, akik közvetve vagy közvetlenül kapcsolódnak a borhoz.

Téves egészségügyi megfontoláson alapuló „alkoholhisztinek” nevezte azt a jelenséget, amelynek köszönhetően megnőtt az alkoholmentes borok iránti kereslet. Hogy kik állhatnak amögött, hogy az alkoholtól elidegenítsék a fogyasztót, jó kérdés. Több társadalmi szervezet folytat negatív kampányt. Ugyanakkor tudni kell, hogy az egyik legjobb antidepresszáns a bor, míg a tablettáktól való függőséget senki nem vizsgálja. Talán nem véletlen, hogy a franciáknál az egészségügyi minősítés kategóriájába tartozik.

Békebeli időket idéző eseményen vehettünk részt Becsehelyen, ahol nem a megfelelési kényszer, sokkal inkább a közös élmény volt tetten érhető. Egyedi adottságok, egyedi megjelenéssel: egy felfedezésre méltó borrégió.