A Generosa aktuális termesztői tapasztalatai

Az elmúlt évtizedek egyik legdinamikusabban terjedő hazai nemesítésű hibridje a Generosa. Az állami elismerése óta eltelt közel két évtizedben már a közepes elterjedésű fehérbor-szőlőfajták közé küzdötte fel magát. Bár a nemzeti fajtajegyzékbe kerülése előtt is már húsz évnyi kísérleti eredmény gyűlt össze vele kapcsolatban, üzemi tapasztalatai napjainkban még szűkebb körűek. Jelen cikkünkben a nemesítővel és a termesztőkkel készített interjúk segítségével összegezzük, mit tudunk a Generosa termesztési értékéről. Egy terméskorlátozási kísérlet kezdeti eredményeinek bemutatásával pedig a fajtával kapcsolatos fitotechnikai lehetőségeinket szemléltetjük.

A Generosa fajta a Móri borvidéken született. A keresztezést dr. Bíró Károly 1951-ben végezte Csókakőn. A hazai körülményekhez kiválóan adaptálódott, bőtermő Ezerjót a jó minőséget adó, fagytűrő, zamatgazdag Piros traminivel kombinálta. A keresztezésből származó hibridmagok Kecskemétre kerültek, itt kezdett velük fajtakísérleteket Kurucz András, majd halála után Hajdu Edit vette át az anyag értékelésének feladatát. A magoncpopuláció legtöbb tagja sajnos örökölte az Ezerjó fagy- és rothadásérzékenységét. Közülük emelkedett ki a kísérleti táblában a K15-ös jelölt, mely még nagyobb telek után is kihajtott, és rothadásra sem volt hajlamos. Húsz éven át folytak mikro- és középparcellában a fajtaértékelési kísérletek, míg végre a Generosa 2004-ben állami elismerést kapott. Neve utal jó termőképességére, de magában rejti bogyószínét és borának rózsás illatjegyeit is.

Termőterületei néhány évig alig gyarapodtak, majd 2010 tájékán dinamikus fejlődésbe kezdtek. A HNT 2022-es adatai szerint 926 ha Generosa-ültetvény található jelenleg az országban. Bár tíz borvidéken megtalálhatjuk, legjelentősebb területei a Kunsági (857 ha), a Hajós-Bajai (44 ha) és a Móri borvidéken (18 ha) koncentrálódnak.

Kutatásaink során hat Generosa-termesztővel sikerült interjút készítenünk, közülük hárman (Frittmann Borászat, Gedeon Birtok, Szentpéteri Borház) a Kunsági, hárman (Lincz Pincészet, Paulus Pincészet, Sáfrán Pincészet) pedig a Móri borvidéken végzik tevékenységüket. A válaszok alapján elkészítettünk egy SWOT-analízist, melyből kiderülnek egy vizsgált problémakör, jelen esetben a Generosa fajta erősségei, gyengeségei, lehetőségei és a rá leselkedő esetleges veszélyek.

Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy erősségének tekinthető, hogy hungarikum, vagyis magyar nemesítésű hibrid. Az interjúk során is megerősítést nyertek azon nemesítői tapasztalatok, hogy a fajta jó fagy- és rothadás-ellenállóképességgel rendelkezik. Kiemelendő még, hogy feltörő hajtásrendszerével jól alkalmazkodik a huzalpáros támrendszerhez, ami jelentősen megkönnyíti termeszthetőségét, zöldmunkáit. A kunsági területeken szembetűnő a szárazságtűrése is. A Generosa erősségének tekinthetjük, hogy a pincészetek sokféle bortípus készítésére is felhasználják (fajtabor-cuvée, reduktív-fahordós, pezsgő, késői szüretelésű csemegebor).

A fajta gyengeségének számít, hogy egyelőre országosan kevésbé ismert, bár már bizonyított síkvidéki és dombvidéki borvidékeken is. Több szakember hiányolta a hibriddel kapcsolatos alanykutatásokat. A termeszthetőségében tapasztalt kihívásként említhetjük, hogy igen erős, elfásodó kacsokat növeszt, mely nagyban megnehezíti a metszés során a venyige eltávolítását. Borászati erőssége egyben gyengesége is. A pincészetek jelentős része nem fajtaborként hozza forgalomba a Generosát, hiszen az házasítási alapanyagként is kiváló. Ezen „névtelenség” azonban tovább akadályozza a fajta megismertetését, elfogadtatását, keresettségének növelését.

A hibrid számár megnyíló lehetőségnek tekinthetjük, hogy bár külföldön lényegében még ismeretlen, de nemzetközi elfogadtatásának kedvez jól értelmezhető és kiejthető neve, illetve széles körű alkalmazkodóképessége és sokszínű borászati felhasználása. A szakmai napok, borkóstolók tovább segíthetik fogyasztók általi felfedezését, ez növelheti az igényt fajtaborai számára, illetve további terjedését hozhatja. Borvidéken belüli és borvidékek közötti együttműködések egyik kiváló alapja is lehetne.

A rá leselkedő veszélyek inkább ágazati szintűek. További terjedésének nemcsak a hiányzó munkaerő, a drága telepítési költségek, de a csökkenő borfogyasztás is gátat szabhatnak. A megismertetés hiánya pedig hosszabb távon veszélyezteti a fajta sikereit. Ha nem sikerül tartós, szélesebb körű ismertségre szert tennie, megeshet, hogy régebben „felkapott”, de rövid ideig megbecsült hibridek sorsára juthat (Karát, Ezerfürtű, Lakhegyi mézes stb.). Ezért is fontos, hogy összegezzük tapasztalatainkat időről időre, illetve, hogy kövessük a majdan öregedő ültetvények teljesítőképességét is.

Ahogy az megesett már más bőtermő, kiegyenlített minőséget adó fajtákkal, a Generosa esetében is felmerül, hol húzódnak a termőegyensúly határai, miként tudjuk termőhelytől függően és évjáratok hosszú sorában biztosítani a vegetációs stabilitást. Nem csábítja-e a túltermésre való hajlam túlterhelésre a gazdákat? Kell-e figyelni a Generosa generatív jellegére? Van-e szignifikáns minőségi előrelépés a termőképesség korlátozásával? 2021-ben elvégzett alapozó kísérletünkben terméskorlátozási műveletek fürtök mennyiségi és minőségi paramétereire gyakorolt hatását követtük nyomon. Hosszú távú céljaink között szerepel a fajta generatív és vegetatív teljesítményének vizsgálata eltérő adottságú termőhelyeken.

Kísérletünket egy Izsák melletti, középmagas kordonművelésű ültetvényben állítottuk be. Kétféle különleges zöldmunkát alkalmaztunk a termés korlátozására: július 5-én fürtmorzsolást (14 tőkén), míg július 2-án (másik 14 tőkén) fürtválogatást végeztünk. A szüretet szeptember 24-én végeztük. A hozamcsökkentés mindkét beavatkozás esetén nagyjából 30-40%-os volt, de míg a fürtválogatás esetében ezt a fürtök számának közel felezésével értük el, addig a morzsolás 40%-os fürttömegcsökkenést eredményezett. A fürtritkítás hatását megpróbálták a tőkék kompenzálni, így a kontrolhoz képest átlagosan 20 grammal nagyobb fürtöket szedhettünk. Mindkét kezelés hatott a fürtök tömöttségére. A kontroltőkék 60%-át közepesen tömött, további 20-20%-ot laza és igen laza fürtök jellemeztek. Ehhez képest a fürtmorzsolás hatására a közepesen tömött fürtök aránya 10%-ra csökkent, míg a laza fürtök aránya 40%-ra, az igen lazáké pedig 50%-ra nőtt. A csökkent fürttömeg tehát a kisebb bogyószámból adódott. A fürtválogatásnak éppen ellenkező hatása volt a fürtszerkezetre, itt már megjelentek a tömött fürtök is (20%), a közepesen tömöttek aránya 70%-ra nőtt, a lazáké 10%-ra apadt.

A beltartalmi paramétereket illetően némiképp ellentmondásos a kezelések hatása. A cukortartalom gyarapodásában egyértelműen mérhető a hozamkorlátozás eredménye. A morzsolt tőkéken átlagosan 230 g/l, míg a fürtválogatott egyedeken 238 g/l cukortartalmat mértünk. Meg kell jegyezzük azonban, hogy a kontroll kezelésen rögzített 211 g/l-es érték is igen kedvező eredménynek tekinthető. A titrálható savtartalom alakulása igen ellentmondásos. A terméskorlátozásnak nem volt egyértelmű hatása. A kontrolltőkék savtartalmához képest (7,7 g/l) a morzsolt fürtök magasabb (7,9 g/l), míg a fürtválogatott egyedek alacsonyabb (6,3 g/l) átlagot értek el. Összességében megállapíthatjuk azonban, hogy a terméskorlátozó beavatkozások csökkentették a termés mennyiségét, de annak beltartalmi értékeit 2021-ben nem egyértelműen befolyásolták. A vizsgálatokat több évjáratban meg kell ismételnünk, kiegészítve a méréseket vesszőtömeg-, vesszőátmérő-mérésekkel. A finomösszetevők rögzítése és növényélettani mérések alkalmazása is terveink között szerepel.

A közel húsz éve államilag elismert Generosa az utóbbi évtizedek nagy hibridsikere, de jól megszervezett „Generosa-kampánnyal” többre is vihetné. Felnőtt korba lépett ültetvényeinek nyomon követése állandó feladatunk. Meg kell találni a fajtára jellemző termőegyensúlyt, hogy vegetatív stabilitása, ezáltal ültetvényei hosszú távon fenntarthatóak legyenek.

Ezúton szeretnénk megköszönni a nemesítőnek és a meginterjúvolt borászatoknak a szíves adatszolgáltatást.

Varga Zsuzsanna, Herczeg Gabriella, Varga István László