Tájékoztató a hulladékgazdálkodási szabályok változásairól
Korábban már tartottunk tájékoztatót a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) rendszerről és a kötelező visszaváltási rendszerről (DRS), most röviden szeretnénk beszámolni arról, hogy milyen változások történtek az elmúlt hónapokban a hulladékgazdálkodási szabályokban.
A kiterjesztett gyártó felelősségi rendszer Európai Unió által előtérbe helyezett célja a környezettudatos csomagolási módszerek elterjedése, a gyártás során és az elkészült termék felhasználása után keletkező hulladék csökkentése és újrafelhasználásának vagy újrahasznosításának szorgalmazása. Ez a gondolatkör nagyon közel áll a szőlő- és borágazathoz.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa ezért is kezeli közel egy éve kiemelt ügyként az új hulladékgazdálkodási szabályozás kérdéskörét. A HNT szakmaközi szervezetként vállalt szerepe a termelők érdekeinek képviselete. 2023. elején egyértelművé vált, hogy a bevezetni tervezett szabályok nem veszik figyelembe az ágazat sajátosságait, a termelés és csomagolás más italtermékektől eltérő technológiáját. Ezért a HNT elvégzett egy saját hatásvizsgálatot. Részletesen megvizsgálta a kérdéskört, megnézte, milyen hatásokkal jár a rendszer eredeti tervek szerinti bevezetése az ágazat szereplőinek életére, és hogyan működnek hasonló rendszerek más országokban. Az elkészített anyagokat, valamint az azokra épített hivatalos leveleket eljuttattuk a döntéshozók és valamennyi érintett hatóság részére. Elsődleges célunk az volt, hogy a szabályok a szőlő- és borágazat szereplői számára is alkalmazhatók legyenek, egyben ne okozzanak túlzott adminisztrációs és anyagi terhet.
A kitartó munka eredményeként a HNT jelentős könnyítéseket ért el az EPR rendszerben a palackos borokra vonatkozóan. A 77 forintos kilónkénti üvegdíj mellé a fém- és papír csomagolóanyagok után fizetendő összeg helyett 11,98 Ft/db átalánydíj bevezetésének hatására a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben fizetendő díjak a legtöbb termelőnél csak kis mértékben haladják meg a korábbi termékdíjakat. Mivel az új rendszer fókuszában a csomagolóanyagok legyártása helyett azok felhasználása van, így az adminisztráció uniós szinten került át a termékelőállítókra. Ezen változtatni nem állt módunkban. Az átalánydíj azonban magába foglalja a palackos bor kiterjesztett csomagolását is, tehát pl. a kartont vagy a papírtáskát is. Ez az adminisztrációt is jelentősen csökkentette ezen termékek esetén.
Mivel azonban hazánk jelentősen elmarad az Európai Unió által előírt szelektív hulladék-visszagyűjtési és újrahasznosítási irányértékektől, így 2024. január 1-jével elindul a kötelező visszaváltási rendszer, a DRS. A rendszerben az italok csomagolására vonatkozóan bevezetésre kerül a visszaváltási díj, a kiürült csomagolóanyagokat pedig automaták segítségével fogják majd visszagyűjteni.
Az eredeti tervek ellenére az unió által a tejtermékek mellett a borászati termékek számára is biztosított mentesség Magyarországon végül nem került be a szabályozásba. A HNT folyamatosan dolgozott azon, hogy a borászati termékek mentesülhessenek a DRS kötelezettség alól, azonban ezt a döntéshozók nem támogatták. A rendszer ugyanakkor más italágazatok gyártástechnológiájára épült, így annak szabályai a borászati termékek előállításának és kiszerelésének sem jogszabályi, sem technológiai környezetével nem voltak könnyen összeilleszthetők. Az elmúlt hónapokban a HNT folyamatosan egyeztetett az illetékes minisztériumokkal és a rendszer felépítéséért és üzemeltetéséért felelős MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. képviselőivel annak érdekében, hogy a DRS jövő évi élesítése után a borászati termékekre vonatkozó adminisztratív és anyagi terhek ne haladják meg az EPR rendszer terheit. Mivel azonban a DRS díjak alapja a felhasznált csomagolóanyag tömege az EPR értékesített mennyiség alapú számításával szemben, így a 400 grammnál nehezebb üvegpalackba töltött borok díjai némileg emelkednek majd. Az adminisztráció is valamivel több lesz, mint június óta, mert a borászati termékek átalánydíjába beleszámított kiegészítő csomagolásokra, tehát azokra, amik nem kerülnek be az automatákba, EPR kötelezettség áll fenn 2024. július 1. után is.
A HNT által elért könnyítések jogszabályi átvezetése még várat magára, de várhatóan megmarad az EPR átalánydíjfizetés lehetősége azokra a borászati termékekre, amelyek 2023. december 31. előtt kaptak forgalomba hozatali azonosítót és végső kiszerelést. Ezek tehát nem kerülnek be a DRS rendszerbe. A legtöbb vitát kiváltott regisztrációs eljárás szintén egyszerűbbé vált, és a koncessziós társaság a HNT több javaslatától sem zárkózott el, azonban azok megvalósítása csak 2025-re várható legkorábban. Ami azonban a már január 1-től bevezetett könnyítések között szerepel, az a termékminták számának 12-ről 8-ra történő csökkentése. Ez azzal egészül ki, hogy az azonos palackba töltött különböző termékek esetén minden további termékből csak 1-1 mintát kell megküldeniük a termelőknek. A címke változtatása esetén elég lesz az új terv elektronikus megküldése, és csak nagyobb mértékű változtatás után lesz szükség újabb regisztrációra és mintaküldésre. Azonban minden egyes termék, minden különböző vonalkód külön regisztrációt igényel.
A HNT továbbra is ragaszkodik azokhoz a változtatásokhoz, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a DRS szabályai a borászati termékek esetén is alkalmazhatóak legyenek. Valószerűtlennek és elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a mai informatikai megoldások mellett egy automata csak akkor legyen képes felismerni egy terméket, ha azt fizikailag többször is bevizsgálta. Ezért elsődleges célunk a regisztráció folyamatának a szükséges minimális szintre történő egyszerűsítése.
Szintén szeretnénk elérni a többutas palackok DRS díjtételének az egyutas palackokra számított mértékre történő csökkentését. A többutas palackoknak köszönhetően a hazai borágazat már most teljesítette az újrahasználható csomagolóanyagok felhasználási arányára vonatkozóan 2040-re meghatározott célértékeket. Mivel ezek a palackok is csak egyszer válnak hulladékká, indokolatlan használatukhoz magasabb DRS díjat kapcsolni. Ez ellentétes az uniós elvekkel és célokkal.
Az Energiaügyi Minisztérium jogszabálymódosítási javaslatai még társadalmi egyeztetésre sem kerültek, hatálybalépésük várható időpontja is ismeretlen, így minden részlet, minden könnyítés bizonytalan.
Sajnos látni kell, hogy egy megfelelő körültekintés nélkül felépített rendszer módosítása, alakítása rendkívül nehéz és hosszadalmas. A HNT munkája azonban nem volt hiábavaló, mert minden más ágazatnál több eredményt tudott elérni a hegyközségi tagok számára. A borászati termékek, és elsősorban a magasabb hozzáadott értékkel bíró, jellemzően eredetvédett palackos borok megtartása ágazati érdek. A csomagolóanyagok előállítási technológiájának környezetbarát irányba mozdítása, a csomagolóanyagok súlyának csökkentése, az újrahasználat és az újrahasznosítás arányának növelése közös cél. Ahogy a szőlő- és bortermelő vállalkozások fenntartása is. A HNT elsődleges célja az ágazat megtartása. Az elmúlt években elért könnyítések után az új hulladékgazdálkodási szabályok ismét nehezítik az ágazat szereplőinek életét. A HNT azonban tovább dolgozik azon, hogy a lehetőségekhez képest legalkalmazhatóbb rendszer kerüljön bevezetésre, és ne a hulladék visszagyűjtése határozza meg a borászati termékek előállítására és kiszerelésére vonatkozó szabályokat.
A MOHU honlapjára az elmúlt időszakban több olyan tájékoztató anyag is felkerült, amely segíti a gyártói regisztrációt, és a termékek DRS rendszerbe történő regisztrálását. A honlapunkra is feltett elérési útvonalon minden borászati termelő tájékozódhat a szabályok gyakorlati alkalmazásával és az elvégzendő feladatokkal vagy könnyítési lehetőségekkel kapcsolatban. A MOHU ezen kívül – előre láthatólag februárig – minden hétfőn online tájékoztatót tart 10 órától, amelyre bárki bejelentkezhet és felteheti kérdéseit szóban vagy írásban.
A MOHU információs anyagai mellett természetesen a HNT továbbra is mindent megtesz a tagság tájékoztatása érdekében, ezért folyamatosan, így következő alkalommal 2024. januárjában a gyakorlati kérdésekről és az elvégzendő feladatokról szóló ismertetők közzétételével segíti az ágazat szereplőinek munkáját.