EPR/DRS GYIK

DRS GYIK

  • Mi az az EPR?

EPR – Extended Producer Responsibility, vagyis kiterjesztett gyártói felelősség.

Az Európai Unió egyre nagyobb hangsúlyt fektet a környezettudatos termelésre és a hulladékok minél nagyobb arányú visszagyűjtésére és újrahasznosítására, valamint az újrahasznosított alapanyagok felhasználására. Ezért irányelveket dolgozott ki a tagállamok számára, melyek szigorú határértékeket határoznak meg a hulladék visszagyűjtése és az újrahasznosított csomagolóanyagok felhasználása tekintetében. Az új gondolat alapja az, hogy minden olyan gyártó, aki a termékét becsomagolja, felelős annak hulladékká válásáért, így neki kell viselnie az újrahasznosításhoz vagy ártalmatlanításhoz kapcsolódóan felmerülő költségeket. Ez a kiterjesztett gyártói felelősség. A gyártó már nem csak a termékéért felel, hanem annak csomagolásáért és a hulladék feldolgozásáért is.

A csomagolás körforgásos termék, és mint ilyen, bekerült a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) rendszerbe. Azon anyagáramok esetén, amelyek az EPR szabályozás hatálya alá esnek (az ágazatban elsősorban az üveg, műanyag és papír), a gyártóknak termékdíj helyett EPR díjat kell fizetni. Ez a kötelezettség magával a csomagolt termék előállításával keletkezik és független annak mennyiségétől.

  • Mi az a DRS?

DRS – Deposit Return System, vagyis betétdíjas visszaváltási rendszer

Az újrahasznosítható alapanyagból előállított italcsomagolások visszagyűjtésének ösztönzésére kialakított rendszer, melynek lényege, hogy a fogyasztó a kötelezően vagy önkéntesen visszaváltási díjas termék megvásárlásakor visszaváltási díjat fizet, melyet a csomagolás automatával történő visszaváltásakor visszakap.

A kötelező visszaváltási rendszerbe az italtermékek (ide tartoznak a borászati termékek is) egyszer használatos (egyutas) fém, üveg és műanyag, 0,1  litertől 3 literig terjedő űrtartalmú, palack vagy doboz alakú csomagolása kerül be.

  • Mi a termék?

A borászatok szemszögéből a termelési tevékenység határozza meg, mi a termék. Ennek megfelelően eddig termék alatt a borászati terméket kellett érteni. A kiterjesztett gyártói felelősségi és a kötelező visszaváltási rendszerben azonban a termék a csomagolás, ami egyszer majd hulladékká válik. A szabályokat, kötelezettségeket ennek megfelelően kell értelmezni.

  • Ki minősül gyártónak?

A hulladékgazdálkodási szabályok tekintetében (ha másképp nincs meghatározva) az általa elkészített, legyártott élelmiszert, eszközt, berendezést, egyéb árut körforgásos termékbe csomagoló előállító.

  • Mit jelent, hogy csekély mennyiségű kibocsátó?

Csekély mennyiségű kibocsátónak minősül az a gyártó, amely által forgalomba hozott műanyag, fém vagy üveg alapanyagú, palack vagy doboz formájú, 0,1–3 literig terjedő űrtartalmú fogyasztói csomagolású italtermék (a tej és tejtartalmú italtermék kivételével) száma a tárgyévet megelőző évben nem haladta meg az 5000 darabot. Ebbe valamennyi ilyen italterméke beletartozik, tételtől függetlenül.

A csekély mennyiségű kibocsátó csak a DRS rendszer szabályai alól mentesül, az EPR rendszerbe mindenképpen bekerült. A csekély mennyiségű kibocsátó a DRS rendszer indulása után egyutas csomagolások használata esetén EPR rendszerben marad, és nem kell a kötelezően visszaváltási díjas rendszer szabályait alkalmaznia. Ebben az esetben az üvegpalackban forgalomba hozott borai után továbbra is jogosult lesz díjátalányt (11,98 Ft/db) fizetni.

  • Csekély mennyiségű kibocsátónál az 5000 db termék hogyan értendő?

Az 5000 darab a tárgyévet megelőző évben összesen, 1 decilitertől 3 literig terjedő űrtartalmú üveg vagy műanyag (PET) palackba, esetleg fém (alumínium) dobozba töltött és forgalomba hozott italtermékre / borra értendő. A Bag-in-Box csomagolás ebbe nem tartozik bele.

  • Melyik tételeket lehet DRS-en kívül forgalomba hozni?
  1. július 1. után is EPR rendszerben lehet forgalomba hozni és forgalmazni:
  • a csekély mennyiségű kibocsátó valamennyi termékét;
  • azokat a termékeket, amelyeket a vásárlás helyén töltenek meg (pl. termelői borkimérésben megtöltött palackok);
  • azokat a tételeket, amelyek csomagolását nem adják át a fogyasztónak (pl. helyben, borkóstolásnál fogyasztott, vagy fesztiválon kitöltött borok);
  • azokat a borászati tételeket, amelyek 2023. december 31. előtt kaptak forgalomba hozatali azonosítót és közvetlen fogyasztói csomagolást;
  • azokat a tételeket, amelyek speciális alakú csomagolásban (speciális palackban) vannak – ezeket is be kell küldeni (1 db-ot) a MOHU Zrt. részére egy nyilatkozattal együtt, hogy megvizsgálják, tényleg maradhat-e DRS-en kívül;
  • azokat a tételeket, amelyek esetén a regisztrációs eljárás költsége aránytalanul nagy terhet jelentene a termék bekerülési értékéhez mérten.
  • Melyik tételeket kell mindenképpen DRS-ben forgalomba hozni?

Amelyek 2024-ben kaptak forgalomba hozatali azonosítót és 2024. július 1. után kerülnek forgalomba, ha azok nem tartoznak a kivételek közé.

  • Mi minősül rendhagyó csomagolásnak (speciális palacknak)?

Ami nem palack vagy doboz formájú, illetve ami az automaták által nem kezelhető méretű. Az automaták által kezelhető méreteket az automaták kompatibilitási mátrixa tartalmazza, mely itt (9. dia) érhető el. Szintén speciális lehet a valamilyen anyaggal (pl. szövettel) bevont palack, a nagyon csillogó vagy különleges anyagból készült címke stb. Minden esetben a MOHU hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy az adott csomagolás speciálisnak tekinthető-e.

  • A speciális palackba töltött termékeket is regisztrálni kell?

A rendhagyó csomagolású termékeket is regisztrálni kell, és 1 db csomagolást be kell küldeni a MOHU Zrt. részére annak érdekében, hogy el tudják dönteni, valóban nem lehet DRS keretében fogalomba hozni.

  • A külföldre szállított / értékesített borok után is be kell fizetni az EPR és DRS díjakat?

A külföldön elfogyasztott vagy felhasznált termékek csomagolásából nem belföldön keletkezik hulladék, ezért azokat nem kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban, és díjat sem kell fizetni utánuk. Ha a gyártó partnere nyilatkozik arról, hogy a részére átadott mennyiség legalább 60%-át külföldre szállította, akkor az adott mennyiséget nem DRS-köteles, és nem kell szerepeltetni a bevallásokban. Amennyiben a tétel a nyilatkozatban foglaltaktól eltérően mégsem külföldön kerül végül értékesítésre, úgy a DRS bevallási és fizetési kötelezettség a gyártó partnerére száll át.

  • Ha csak termelői borkimérésben adom el a boromat, akkor is be kell lépnem a DRS-be?

Ha a termelői borkimérésben csak helyben fogyasztásra történő értékesítésre kerül sor, akkor nem kell belépni a DRS-be. Amennyiben elvitelre is értékesít valaki, úgy a nem csekély mennyiségű kibocsátónak számító gyártó a termékeket csak DRS-ben lehet hozhatja forgalomba (a kivételektől eltekintve). A vevő által hozott palackba töltött bor a borászat szempontjából folyóbor értékesítésnek minősül, így az sem EPR, sem DRS kötelezettséggel nem jár.

  • Ha csak kocsmáknak/éttermeknek adom el a boromat, akkor is be kell lépnem a DRS-be?

Kocsmák és éttermek részére történő értékesítés nem különbözik a kereskedő részére való értékesítéstől. Bár a vendéglátóiparban a csomagolás jellemzően nem kerül átadásra a fogyasztónak, ez az első, gyártó általi forgalomba hozatalt nem befolyásolja. Ennek megfelelően a DRS hatálya alá tartozó csomagolásba töltött bort DRS-en belül kell értékesíteni. Ha a bor olyan csomagolásban kerül átadásra a vendéglátóipari partnernek, amin szerepel a visszaváltási logó, és EAN kódja a visszaváltási rendszerben regisztrálásra került, a visszaváltási díjat fel kell számítani, a mennyiséget az adatszolgáltatásban szerepeltetni kell, a visszaváltási díjat pedig be kell fizetni a MOHU Zrt. részére.

  • A borkóstolókon értékesített borokra is kell visszaváltási díjat fizetni?

Abban az esetben, ha a csomagolás nem kerül átadásra a fogyasztó részére, a terméket nem kell DRS-ben forgalomba hozni, a visszaváltási díjat nem kell kiszámlázni. Ennek megfelelően azt nem kell szerepeltetni a MOHU Zrt. részére benyújtott adatszolgáltatásban sem. A nem visszaváltási díjjal forgalomba hozott csomagolások EPR rendszerben kerülnek elszámolásra.

  • A borkóstolókon kiürült palackokkal mit tudok kezdeni?

A borászatokban maradó palackok begyűjtésének egyik lehetséges módja a MOHU Zrt. által üzemeltetett mobil RVM-ek (visszaváltó automatával felszerelt kisteherautók) általi visszagyűjtés. Ennek kiszállását a MOHU Zrt.-nél kell kérni. Mennyiségtől függően automatákhoz is el lehet szállítani, vagy újra lehet tölteni őket. Ha azonban visszaváltásra kerülnek, úgy mindenképpen szerepeltetni kell ezeket az adatszolgáltatásban.

  • Milyen díjakat kell fizetnem EPR-ben?

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben az üvegpalackban forgalomba hozott termékek darabszámára, egyéb csomagolás esetén kilogrammra vetítve kell díjat fizetni. A díjtételek itt találhatóak.

  • Milyen díjakat kell fizetnem DRS-ben?

A kötelező visszaváltási rendszerben a forgalomba hozott termékek egyutas csomagolásának súlyára (kg) vetítve kell visszaváltási, szolgáltatási és csatlakozási díjat fizetni. Emellett az EPR rendszerben díjátalánnyal érintett üveg borospalackokhoz kapcsolódóan a kiegészítő csomagolás vonatkozóan darabra vetítve EPR díjat is kell fizetni. A díjtételek itt találhatóak.

  • Ha minden boromat DRS-ben forgalmazom, akkor is kell EPR díjat fizetnem?

A borászati termékek egyutas csomagolása díjátalány fizetésére ad lehetőséget az EPR rendszerben. A díjátalány nem csak a bor közvetlen csomagolásának hulladékkezelési díját foglalja magába, hanem a kiegészítő csomagolásét (pl. karton, papírszatyor stb.). Ezek a kiegészítő csomagolásrészek a visszaváltáskor nem kerülnek az automatákba, és nem is képezik a kötelező visszaváltási rendszer részét. Ezeknek a kezelésére jelent fedezetet a díjátalányból megmaradt 1,36 Ft/db mértékű EPR díj.

Emellett, ha a borászatban van olyan hulladék anyagáram, ami az EPR rendszerbe tartozik, vagy keletkezik olyan csomagolás, amely nem része a DRS-nek, arra vonatkozóan EPR díjfizetési kötelezettség áll fenn.

  • Hova kell regisztrálnom?

Az EPR és DRS rendszer kapcsán két nyilvántartásba kell bekerülnie a gyártóknak. Első körben az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál (Pest Vármegyei Kormányhivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály) kell kérni a nyilvántartásba vételt az OKIR – Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer felületen: https://kapu.okir.hu/okirkapuugyfel/.

Ezután a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. elektronikus felületén, a Partner Portálon kell regisztrálni. A regisztrációval létrehozott partnerfiókban lehet intézni a különböző kapcsolódó ügyeket, pl. termékek regisztrációja, adatküldések stb.   Ezzel kapcsolatban bővebb információ itt található: https://mohu.hu/nem-lakossagi-ugyfelek/gazdalkodo-szervezetek-es-intezmenyek-regisztracioja.

  • Kinek, mikor és milyen jelentést kell leadnom?

EPR:

– negyedévente a negyedévet követő hónap 20. napjáig a hulladékgazdálkodási hatóság OKIR Kapuján a negyedévben forgalomba hozott termékek mennyiségéről és tömegéről.

DRS:

– havonta, a forgalomba hozatalt követő hónap 15. napjáig a MOHU Zrt. Partner Portálján a forgalomba hozott visszaváltási díjas termékek számáról (bővebb információ itt),

– negyedévente a negyedévet követő hónap 20. napjáig a hulladékgazdálkodási hatóság OKIR Kapuján a negyedévben forgalomba hozott termékek mennyiségéről (db) és tömegéről (kg).

Amennyiben a korábban leadott jelentéseken módosítani szeretne valaki, azt évente egyszer teheti meg, a tárgyévet követő év január 31-ig hatáskörtől függően a hulladékgazdálkodási hatóság és/vagy a MOHU Zrt. felé.

  • Ha eddig nem használtam vonalkódot, most majd kell?

A DRS-ben forgalomba hozott termékeknek minden esetben rendelkezniük kell vonalkóddal (EAN / GTIN kóddal). Így függetlenül attól, hogy a borászatoknak korábban szükségük volt-e EAN kódra, kötelezően visszaváltásos termék forgalmazása esetén mindenképpen kell vonalkódot használniuk.

  • Miért kell új vonalkódot használni a DRS-ben forgalomba hozott termékekre?

A kötelezően visszaváltási díjas termékek esetén a forgalomba hozatal és a forgalmazás során a visszaváltási díjat fel kell számítani. Ahhoz, hogy egyértelműen eldönthető legyen egy adott termékről, hogy visszaváltási díjas-e, szükséges, hogy a korábbi, nem visszaváltási díjas változatától (ha volt ilyen) megkülönböztethető legyen. Ezért olyan vonalkóddal kell ellátni, amelyen korábban még nem hoztak forgalomba terméket.

  • Kitől kell új vonalkódot kérni?

Magyarországon a vonalkódtartományok kiadására a GS1 Magyarország Nonprofit Zrt. jogosult. Ha egy gyártó korábban használt már vonalkódot, akkor saját tartományából kell generálnia egy újat a DRS-ben forgalomba hozott termékére. Ha még nem használt vonalkódot, akkor a GS1 Magyarország Zrt.-hez kell fordulnia.

  • Mi az a visszaváltási logó és hová kell tenni a címkén?

A visszaváltási logó a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható (egyutas) termék címkéjén feltüntetendő piktogram, mely két, félkör alakú nyílból álló ábra, melyben a visszaváltási díj (50 Ft) és a „Vigyél vissza!” szlogen szerepel. Elhelyezéséről, méretéről, jelölési szabályairól itt olvashat bővebben.

Termékregisztráció

A termékregisztrációval kapcsolatosan részletes információkat talál a MOHU Zrt. oldalán itt.

  • Mindegy, milyen palackot küldök be mintaként?

Mivel egy adott üveggyárban készült palackok tekintetében a gyár elsődleges célja a térfogat biztosítása, a névleges tömeghez képest %-os eltérést ad az öntőformák kopása miatt. Ezért egy szállítmányon belül is eltérő súlyú üvegpalackok lehetnek. Annak érdekében, hogy a regisztrációnál megadott és az audit során lemért tömeghez a visszaváltó automatákhoz beállított toleranciahatárokon belül maradjon a visszaváltott palackok súlya, célszerű olyan palackot beküldeni a MOHU Zrt. részére (1 db), amelynek tömege a névleges tömeghez lehetőleg nagyon közel van.

  • Csak a kész csomagolást küldhetem be, vagy elég a címketerv is?

A regisztráció többféleképpen is meggyorsítható, például úgy, hogy a címketervet előre beküldi a gyártó. Azokban az esetekben, amikor a terméknek volt már pl. előző évjáratú változata is, vagy több bor is ugyanolyan csomagolásban van, mint egy korábban már regisztrált termék, elég csak a címketerv megküldése. Ha a gyártónak nem volt korábban ugyanilyen palackba töltött regisztrált terméke, akkor a palackot is be kell küldeni auditra (4 helyre, összesen 8 db-ot). A végleges csomagolásból egy példányt ebben az esetben is mindenképpen be kell küldeni a MOHU Zrt. részére.

Ezzel kapcsolatban pontos információ a DRS Termékregisztráció tájékoztató 11-15. és 21-22. diáin található.

  • Hány mintapalackot kell beküldeni?

A mintacsomagolásból összesen 8 (nyolc) darabot kell beküldeni az auditálási eljáráshoz, összesen 4 (négy) helyre. Ezzel kapcsolatban itt található pontos információ.

  • Kinek kell beküldeni a mintapalackokat?

A MOHU Zrt. és auditor partnerei részére kell megküldeni a mintacsomagolásokat. A pontos adatok itt érhetőek el.

  • Számít az üvegpalack színe a regisztrációkor?

A visszaváltó automaták nem vizsgálják a palack színét, ezért az azonos paraméterekkel rendelkező, de eltérő színű palackokat nem kell külön verzióként rögzíteni.

  • Ha minden boromat ugyanolyan üvegbe töltöm, akkor is be kell küldenem mindegyikhez a 8-8 palackot?

Ugyanolyan palackok használata esetén a termékek egyszerűsített regisztrációs eljárások eshetnek át. Ha korábban történt már regisztráció ilyen csomagolásra, akkor az új termék regisztrációjakor annak vonalkódját megadva összekapcsolható lesz a két termék. Ilyenkor elég csak a címke elektronikus beküldése, valamint egy végleges példány eljutatása a MOHU Zrt. részére.

Ha még nem volt ilyen csomagolású terméke a gyártónak, akkor elég egy terméket beküldeni auditálásra (8 db), a többi ilyen csomagolású termék esetén pedig ennek vonalkódját kell hivatkozásul megadni regisztrációkor. Ezekre a termékekre már csak a címketervet és a végső példányt (1 db) kell megküldeni a MOHU Zrt. részére.

Ezzel kapcsolatban pontos információ a DRS Termékregisztráció tájékoztató 11-15. diáin található.

  • Mit tegyek, ha nem papírból készült címkét használok?

Ha a borospalackon elhelyezett címke anyaga nem papír (hanem pl. fém vagy műanyag), akkor a MOHU Zrt. véleményét érdemes kikérni az automata általi visszaválthatóságról. Ez határozza meg ugyanis, hogy a terméket DRS-ben kell-e forgalomba hozni. Ilyenkor célszerű előzetesen egyeztetni az info@mohu.hu vagy drstermekregisztracio@mohu.hu címre megküldött levélben és a MOHU Zrt részére megküldött 1 db mintacsomagolással.

  • Van valamilyen könnyebbség a kis tételekre?

Hulladékgazdálkodási szempontból a tétel nagysága nem befolyásolja a kötelezettségeket. A kis tételekre ugyanaz vonatkozik, mint a nagyokra. Egyetlen kivétel van: ha a regisztrációval kapcsolatos költségek a termék bekerülési értékéhez képest aránytalanul nagy terhet jelentenek, akkor a terméket nem kell DRS-ben forgalomba hozni. Ennek eldöntése a MOHU Zrt. hatáskörébe tartozik.

  • Hova fordulhatok, ha a regisztrációval kapcsolatban segítségre van szükségem?

A termékregisztrációval kapcsolatban első körben a MOHU Zrt. dokumentumtára nyújthat segítséget, ahol valamennyi kapcsolódó témában talál tájékoztatót.

A MOHU Zrt. előreláthatólag 2024. június 30-ig hétfői munkanapokon 10:00 órától online tájékoztatót tart, amelyre bárki bejelentkezhet, és felteheti kérdését. Amennyiben csatlakozni szeretne a tájékoztatókhoz, szándékát jelezheti a drstermekregisztracio@mohu.hu vagy az info@mohu.hu email címen.

  • Hova fordulhatok, ha az EPR vagy DRS rendszerrel kapcsolatban van kérdésem?

Az EPR vagy DRS szabályokhoz kapcsolódóan felmerülő általános kérdéseit megküldheti a hnt@hnt.hu email címre.

A kérdéskörhöz kapcsolódóan további kérdésekre kaphat választ a NAK tájékoztatójából (https://www.nak.hu/images/2023/ELIP/5.Elelmiszerfeldolgozasvertikalis/2.Feldolgozascsomagolas/Hulladek_GYIK.pdf), és a

MOHU Zrt. tájékoztató anyagaiból is (https://mohu.hu/media/dokumentumtar#pickedCategory=45)