Helyzetkép – Interjú a HNT hegybíróíval

A szőlő-bor ágazatban 12 hónapos a munka. Idén viszont az évek óta jelentkező időjárási anomáliákat csak tetézte a koronavírus okozta bizonytalanság. Annak jártunk utána, mi zajlik a szőlőben, illetve a borászok hogyan élték meg a karantént. Nyolc hegybírót kérdeztünk tapasztalataikról:

 

Serfőző Szabolcsné hegybíró, Tállya-Golop Hegyközség

A Tokaji Borvidéken a szőlő fejlettsége nagyon változatos képet mutat. Dűlőnként, művelésmódonként és fajtánként eltérések láthatóak az ültetvényekben. Egyes területeken még csak 5-10 cm-es hajtásokkal találkozhatunk, más ültetvényekben pedig jó néhány hajtás már eléri a 20-40 cm-es hosszúságot is.

A borvidéken nagy a szárazság. A csapadék hiánya egyelőre még nem, de hosszabb távon gondot okozhat. Jelentősebb esőről már hónapok óta nem lehetett beszámolni, 1 – 10 mm körüli a mért csapadék érték. Az elmúlt hetekre, napokra jellemző volt szeles időjárás, de az ültetvényekben nem tett kárt.

Az aktuális munkák zavartalanul folynak: több helyen, a gyomirtást végzik, de néhány ültetvényben már az első növényvédelmi kezelésen is túl vannak, egyes helyeken már a hajtást válogatják.

„A tagsággal való kapcsolattartás a járványhelyzet ellenére is folyamatos. E-mailen, telefonon illetve előre egyeztetett időpontban várjuk az ügyfeleket, a megfelelő szabályok betartása mellett zökkenőmentesen tudjuk  kezelni a kialakult helyzetet.”

A borászok jelenleg az online értékesítést – pl. palackposta – alkalmazzák, kisebb-nagyobb sikerrel. Ami látszik, mindenkit sújtott a kialakult helyzet, így a bortermelőket is. Bevételük visszaesett, sok esetben teljesen elmaradt. Jelenleg a tartalékaikból élnek. A szakember véleménye szerint, mint minden ágazatban, a borágazatban is lesz maradandó hatása a koronavírusnak. Sokan a falusi turizmusra rendezkedtek be (szállás, borértékesítés, borkóstolás). Több generációs családi pincészeteknek szűnt meg egyik-napról a másikra a bevétele. A pincészetek várják a vendégeket, de mikor indul be a falusi turizmus? Lesz elég bátor vendég?

——-

Tarsoly József hegybíró, Eger Város Hegyközsége:

A szőlő eddig nagyon vitálisnak, egészségesnek néz ki, hiszen az Egri Borvidéken nem volt komolyabb téli-tavaszi fagy, valamint a kényszerű kijárási korlátozás miatti levegőminőség javulás miatt kedvező a növény-egészségügyi helyzet. Többen úgy látják, hogy a szőlő ebben a fenofázisában már régen volt ennyire bíztató. Az aszály viszont komoly gondot jelenthet, főleg a fiatal ültetvények, új telepítések esetében. Jelentősebb szélvihar, jégeső illetve ebből eredő viharkár eddig még nem volt a borvidéken.

Az ültetvényekben az aktuális munkák zavartalanul folynak, mivel munkaerő kínálat bőséges, inkább a gazda fizetőképességével lehetnek gondok, hiszen a turisztikai borértékesítés teljesen megállt, a kereskedelmi értékesítés pedig többségében harmadára csökkent. Több, szőlőültetvénnyel rendelkező borászat az értékesítésben dolgozó alkalmazottait átcsoportosította a szőlőbe, ezáltal folyamatosan munkát tud biztosítani, viszont kevesebb napszámost alkalmaz. A rendelkezésre álló szabad munkaerő miatt az ültetvények vagy nagyon szépen műveltek, a munkálatok meglehetősen előrehaladottak, vagy egy részüknél anyagi okok miatt egyáltalán nem műveltek. A szükséges mennyiségű és minőségű növényvédőszer úgy néz ki, hogy rendelkezésre áll, így időben elkezdődhet(ett) a védekezés.

„Az idősebb tagok egy része sajnos nem rendelkezik az internetes kapcsolattartáshoz szükséges feltételekkel, ilyen irányú ismeretekkel, a személyes kapcsolattartás pedig nem megoldható, így a hegyközségi irodával kizárólag postai úton történhet a kapcsolattartás, ami jelentősen lassítja az ügymenetet. A tagok egy része maga végzi a szőlő-, illetve a pincemunkákat, a borszállítást annak érdekében, hogy csökkentese a munkabér költségeket, a veszteségeket, így nehezebb az elérhetőségük.”

A borászok számtalan „okos” megoldást alkalmaznak. Internetes, főleg facebook-os értékesítés ingyenes házhozszállítással, a következő évjárat borainak előfoglalása a szokásos (kettőt fizet, hármat kap stb.) akciók mellett. Sokan fokozzák, illetve célzottabbá teszik az internetes kommunikációjukat.

Óriási problémát jelent főleg a közepes méretű, szőlőterülettel rendelkező termelők számára az értékesítés szűkülése, hiszen a borértékesítésből finanszírozzák a szőlőművelést, technológiai fejlesztést, minőségjavítást, marketinget stb. Sokan eladják emiatt szőlőterületeiket, pincéjüket, illetve befejezik tevékenységüket. Emiatt várhatóan növekszik a műveletlen, illetve nem megfelelően művelt szőlőterületek mennyisége.

A jövőt teintve, valószínűleg a kisebb borászatok esetében megmarad a direkt értékesítés, a fogyasztóbarát házhozszállítás, akár nagyobb távolságokra is. Az adminisztráció oldalán az elektronikus ügyintézés továbbfejlődése várható. A krízis várhatóan pozitív hatással lesz a költséghatékonyabb termelésre, a képzett munkaerő nagyobb megbecsülésére.

———–

Ferencz Gertrúd hegybíró, Abasári Hegyközség, Délkelet Mátrai Hegyközség:

A Mátrai Borvidéken május közepén virágzás előtti stádiumban van a szőlő.

Az idei évben a szárazság okoz leginkább gondot. Ez nehézséget jelent/jelentett a földmunkáknál, a telepítések során és a már eltelepített ültetvényeknél, mivel most nagy szükség lenne a csapadékra. Fagykár nem volt, és eddig egyéb más negatív tényező sem károsította az ültetvényeket.

A gazdák mindent megtesznek a szőlőért, az ültetvények szépen műveltek. Jelenleg az aktuális permetezési munkálatokra terelődik a hangsúly, de ezen a környéken a mostani szeles időjárás zavarja meg a folyamatot. Tehát a lehetőségekhez képest a munkálatok zavartalanul folynak, hiszen a gazdák mindig reménykedve és bizakodva állnak a termesztéshez, pedig a nyomott piaci árak miatt iszonyatos az elkeseredés, és ennek ellenére erejük felett művelik az ültetvényeket.

A Mátrai Borvidéken, a hegyközségeknél az ügymenetben nincs változás a járvány által kialakult helyzet miatt, a kommunikáció és az ügyintézés a korábihoz hasonlóan, zavartalanul működik. „Kevesebb a személyes találkozó időtartama, mert néhány ügyintézés előtt online beadás történik, és szinte csak az iratok átadás-átvételekor találkozom az ügyfelekkel, .ami elmondható az összes borvidéki hegybíró munkájára.”

Beindult a PalackPosta és az ehhez kapcsolódó online értékesítés, illetve a már eleve működtetett webshopok, de pl. egy kisebb borászatban, akik ebben a programban nem tudtak részt venni, és az esteleges piacot (pl. vendéglátóhelyek) elveszítették,  felmerül a kérdés hogy van-e okos megoldás? Az olyan borászatokban, akik a turizmust szolgálták, nehéz helyzet alakult ki. A Mátrai Borvidéken a turizmusban való értékesítés most kezdett volna „felvirágozni” illetve jobban beindulni, amit a járvány okozta helyzet erősen visszahúzott, illetve a nullára redukált. Vannak vállalkozások, akiknek fix piaca van belföldön (áruházláncok), az továbbra is megmaradt. Értendő ez alatt a nagyobb borászatok (több 100 hl-es előállítású), viszont a kisebb vállalkozások ilyen téren talán jobban „megszenvedik” az adott helyzetet. Bár itt nehéz általánosítani. Találni olyan vállalkozást, ahol nem észlelhető számottevő változás, és ugyanabban a kategóriában másoknál igen. Ez a kisebb és nagyobb vállalkozásokra egyaránt elmondható. Összességében érezhető a nehezebb helyzet, valamilyen szinten mindenki megszenvedi a most kialakult negatív állapotot.

Hosszútávon maradandó hatása lesz a koronavírus okozta krízisnek.  A járvány ellenére is komoly gazdasági válság alakult ki a szőlőtermesztésben és a koronavírus okozta helyzet csak rontani fog ezen. „A koronavírus által okozott negatív piaci hatásai jelen pillanatban is tapasztalhatóak, és bár jóslatokba nem merek bocsátkozni, ez az állapot akár évekig is kihathat a szőlő- és borágaztra.”

————-

Mikó Gábor hegybíró, Sopron Fertőmenti Hegyközség

A szőlőben jelenleg a hajtásnövekedés zajlik, változó intenzitással. Nem csak dűlők közt van különbség, hanem a tőkék közt, sőt egy szálvesszőn belül is. A Kékfrankoson akár 50 cm-es az első két hajtás, majd 2 db 5 cm-es majd megint egy 50 cm-es jön. De van olyan ahol még csak most duzzad a rügy. A Pinot noir hajtások átlag 20-30 cm-esek, viszont van ahol Kékfrankos már virágfürt megnyúlásnál tart.

Jelenleg a szárazság a legnagyobb probléma, s az ennek betudható heterogén hajtásnövekedés, a kiültetett sorköztakaró kultúrnövények elszáradása. Gond lehet a növényvédelem ütemezése, a nem egyenletes növekedés és majd a virágzás miatt. A szélkár május közepén több helyen a vitorlák törését eredményezte.

Szerencsére a munkák zavartalanul folynak, jelenleg törzstisztítás és hajtásválogatás a legfőbb feladat.

A szőlőben nem okoz gondot a karantén, a pincékben is betartják a szabályokat. A koronavírus a kereskedelmet, a borkóstolókat és a nagy országos borfesztiválokat érinti leginkább. Nincs kapcsolat a közönséggel, nem tudnak élő borkóstolókat tartani sem  itthon sem a fővárosban.

Mivel mindenki pénzből él, ezért természetesen mindenkit nehezebb, és vagy nehéz helyzetbe hozott ez a vírus és a vele járó karantén. „Zajlik a tartalékok felélése, és fejlesztésekre szánt összegek felhasználása a mindennapi működés finanszírozására.” A szőlőt ápolni kell, a pincében a borokat szintúgy, és az alkalmazottakat is ki kell fizetni. Mindezt nulla, vagy csak nagyon minimális bevétel mellett.

Biztos lesz hosszútávon maradandó hatása a koronavírus okozta krízisnek, kérdés hogy milyen mértékű? Lesz negatív hozama is, hiszen akinek nem volt tartaléka, az most elbukhat. De talán racionálisabb gondolkodásmódra, átgondoltabb működési formára, vagy minőségi szint ugrására is ösztönözhet. „Talán koncentrálódhat azon termelők köre, akik kevesebb, de minőségibb borokkal állnak majd elő. De ugyanígy megnőhet azon termelők száma is, akik nagy mennyiségben fognak kedvezőbb árú bort előállítani, igazodva a vásárlói erő megváltozásához.”

——

Galambosné Baka Andrea hegybíró, Soltvadkerti Hegyközség

A szőlő fajtától függően, átlagosan 4-5 cm hajtásnövekedés fázisában van, esetileg nagyobb hajtáshosszal a korai fajták tekintetében.

Időjárási anomáliákat tapasztalni lehetett, a téli hideg és csapadék hiánya a kórokozók kártevők áttelelését segítette, a csapadékhiány pedig a felszíni szárazságot, ami a későbbi növekedési fázisokban károkat okozhat. Ezt a helyzetet még inkább súlyosbítja az erős szél, ami tovább szárítja a talajt és talajerőziót okoz. Az ültetvényekben az aktuális munkák zavartalanul folynak, elkezdték a metszéseket az időjárás engedte a talajművelést, és megkezdődött a permetezés is.

A borászatokkal email-en keresztül tartjuk a kapcsolatot, elküldik a kérelmeiket és megbeszélt időpontban jönnek átvenni, ezzel minimálisra csökkentve a személyes érintkezést. A szőlőtermelő gazdák folyamatosan keresnek minket telefonon – hiszen egyéni terv kifizetési időszak van – és jönnének a jegyzőkönyvekért, az eltelepített ültetvényeket készre jelentik, és nagy az érdeklődés a várható zöldszüret kapcsán is. Továbbá hegyközségi ügyekkel is keresnek minket.”

A borászok forgalma csökkent, hiszen a vendéglátó egységek, kocsmák bezártak. Véleménye szerint biztos, hogy lesz a koronavírusnak hosszútávú hatása, sőt már van is, hiszen a forgalomkiesés nem pótolható.

——– 

Kelemen Erika hegybíró, Szekszárdi Hegyközség

jelenleg hajtásnövekedés fázisában vagyunk, ám fajtánként, dűlőnként eltérő a hajtás hossz. Ugyan viharkár, fagykár nem volt, a csapadék hiány gondot jelenthet. Ugyanakkor növényvédelmi gond nem látszik a helyszíni szemlék során

Az ültetvényekben a megfelelő munkálatok folynak (talajmunka,permetezés, hajtásválogatás) mindenki próbál költséghatékonyan dolgozni.  Akinek nyertes szerkezetátalakításos pályázata van és be tudták vállalni ott folynak a telepítések, a támrendszer kiépítése. Ugyanakkor több termelő, ha lesz lehetőség, akkor egy évvel elhalasztja a telepítését.

„Hegyközségünknél folyamatos az ügyfélfogadás, a megfelelő óvintézkedéseket betartjuk. Egyszerre egy ügyfél tartózkodhat az irodában. Több esetben a termelők telefonon érdeklődnek és úgy egyeztetünk. Sokan e-mailen küldik a kérelmeket, amikor elkészítettük az anyagot telefonon jelezzük feléjük mikor tudják átvenni vagy ha nem akkor postázzuk.” Az e-ügyintézés lehetőségével talán több borászat is élne, ezért a HNT részéről az erre való felkészülés nagyon fontos.

Mindenkit nehéz helyzet elé állított a kialakult helyzet. Azoknál a borászatoknál, ahol az értékesítés a gastro felé történik, a korlátozások miatt esett a forgalom, de a kocsmák bezárása is a komoly gondot jelent.

„Nagyon sokan telefonálnak, hallották, olvasták, hogy esetleg idén is lesz zöldszüret, borlepárlás, kérik, erről adjunk folyamatos tájékoztatást.A szőlőtermelők is látják a bizonytalanságot vajon el tudják e adni a termésüket lesz-e felvásárló?”

———-

Miskolczi Anita hegybíró, Császártöltési Hegyközség:

A szőlők küzdenek a szárazsággal, több hete nem mértek komolyabb csapadék mennyiséget. Április elején jött a fagy, de csak néhány termelő jelezte, hogy ennek következtében elképzelhető terméskiesés.

Az enyhe télnek köszönhetően több helyen már decemberben megkezdődött a metszés, folyamatosan végezték a munkákat. A legtöbb termelő stabil, visszatérő munkásokkal dolgozik, így a feladatokat időben, becsülettel elvégezték.

„Hegybíróként nem maradt abba a munka, folyamatosan érkeznek a feladatok. Sok mindent el lehet intézni telefonon, email-ben, postán keresztül, a kommunikáció a termelőkkel folyamatos, minden problémát igyekszünk rugalmasan megoldani.”

A borászok ötletgazdagsága most mutatja meg magát igazán. Számtalan módon igyekeznek elérni a fogyasztókat, megőrizni a kapcsolatokat, s újakat építeni. Sajnos a rendezvények elmaradását szinte lehetetlen pótolni. Kezdetnek viszont már az is bíztató, hogy a kerthelységeiket – akik rendelkeznek ilyen lehetőséggel – már megnyithatták a nagyközönség előtt.

———

Nagy Gergely hegybíró, Tenkes Hegyközség

Május közepén az előző évekhez képest is átlagos a szőlő fejlettségi állapota, az időjárás kedvez a növénynek A borvidéken 1997 óta vezetnek, a kőszegihez hasonló „szőlő jövések könyvét”, ahol egy festőművész minden évben, április 24-én ugyanarról a tőkéről lemetsz egy hajtást és megfesti. Volt olyan időszak, amikor éppen csak pattantak a rügyek, de olyan is, amikor 20-30 centis hajtásokat lehetett megörökíteni. Idén éppen a kettő közötti, 15 centis hajtást mértek egy Olazrizlingnél, ami bár nem a legfőbb fajtája a borvidéknek, mégis 180 hektáron termesztik. Ha azt is figyelembe vesszzük, hogy a Villány Borvidék 85 százaléka kékszőlő, mégiscsak jelentős tényező.

A tél enyhe volt – aminek nem örültek -, de ez nem feltétlenül hozza magával a komolyabb növénykórtani problémákat. A hideg hiánya nem tizedelte meg a kórokozókat. Fagyot szinte egész télen nem tapasztaltak, ami jött, az is minimális volt és rövid ideig tartott. Ehhez képest márciusban megérkezett a hideg, amit elsősorban a gyümölcsösök sínylettek meg, szerencsére a szőlő átvészelte. Abban az időben az Oportó és a korai érésű fehér fajták rügypattanás előtti állapotban voltak, ennek ellenére úgy tűnik, nem kell tartani fagykártól.

A csapadék hiányzik a talajból, de szerencsére a szőlő még jól viseli a szárazságot. Április kivételével néhány milliméter esőt ugyan kaptak, de ez szinte arra sem elég, hogy elverje a port.

A gazdák időben végeztek a metszéssel, a támrendszer karbantartásán – ahol kellett – túl vannak, s jól haladnak a zöldmunkákkal. Az input anyagok ellátásában nem volt fennakadás. A karantén-helyzet lehetőséget adott arra, hogy a borászatokban dolgozók is ki tudtak menni a szőlőbe. Bár a metszésen már sokan túl voltak, de például a kötözésbe be tudtak kapcsolódni a vendéglátás szereplői is.

Március közepén állt meg az élet a vendéglátó egységek bezártak. Azok a termelők, akik vendéglátással is foglalkoznak, felajánlották az így felszabadult kollégáiknak, hogy a szőlőben dolgozhassanak. Ezzel a lehetőséggel sokan éltek, de voltak akik nem vállalták. Azóta újra ébredezik a borvidék, és a kormányhatározatnak köszönhetően megnyílhattak a teraszok, ezzel a lehetőséggel pedig sokan éltek. A kissebb pincészetek megnyitottak, a nagyobbak közül viszont többen még kivárnak. „Akik komolyabb szálláskínálattal rendelkeznek, nagyobb éttermeket üzemeltetnek, akkor érdemes kinyitni, ha megindul az idegenforgalom, ha meg tudják tölteni a helyiségeket. Pünkösdre, június első felére teszik a nyitást, ha járványügyben nem lesz visszaesés.”

Input anyagok tekintetében nem volt fennakadás, a borvidéken a cégek növényvédelmi szaktanácsadókkal dolgoznak. Általában rajtuk keresztül szerzik be a készítményeket, szerződések vannak a szőlőtermelők és a forgalmazók között. Ha egyik szer ki is fogy, tudnak ajánlani alternatívát.

Március közepe óta az ügyfélfogadás változatlan, viszont az iroda ajtajában adják át a dokumentumokat, vagy megküldik email-ben. Ezt lehetőség szerint előkészítik, hogy már csak az aláírás maradjon hátra. A személyes kapcsolatot igyekeznek minimálisra csökkenteni. „Tapasztalatom szerint mindenki nagyon fegyelmezett, megértik a szükséghelyzet szülte korlátokat”. A krízishelyzet idejére esett az új telepítési engedélyek iránti kérelmek beadásának határideje, már most látszik, mindenki sokkal óvatosabb. Senki nem látja, mennyire lesz kihatással a koronavírus a gazdálkodásra, a kereskedelemre. „Uniós előírás, ha valaki új telepítési engedélyt kap, és nem végzi el a vállalt telepítést, az szankciókkal jár, ezért sem mertek fölösleges kockázatot, ezért jóval kevesebb kérelem érkezett be, mint a korábbi években. Ez viszont az oltványpiacot is alapvetően befolyásolja.”

Sok a borvidéken az olyan kistermelő, amely a vendéglátásba értékesít, ők jobban megsínylették az elmúlt időszakot. Van olyan, aki az elmúlt két hónapban nem értékesített egy palack bort sem.

A borászok találékonyak, az online borkóstolók értékesítést generálnak, akinek eddig nem volt webshopja, pillanatok alatt felépített, akinek pedig már volt, felturbózta, még hatékonyabbá tette. A borkereskedők esetében is volt, akinél komoly visszaesésről lehet beszélni – ami a termelőket súlyosan érinti -, mások kevésbé szenvedték meg.

„Bízok benne, ha nem lesznek további megszorítások, akkor a júniustól kezdődő időszaktól megkezdőddhet a helyreállás. Ráadásul, ha lehet azzal számolni, hogy sokan inkább a belföldi nyaralást választják, akkor hamarabb visszaállhat a korábbi rend.”