A HNT elkötelezett a biológiai alapok megújításában: piacszervezési intézkedés a Borszőlő Szaporítóanyagtermelési Alapról
A 2016. decemberben a HNT által elfogadott ágazati stratégia alapvető célkitűzésként fogalmazta meg a szőlőtermesztés biológiai alapjainak fejlesztését és megőrzését. A rendszerváltozás óta eltelt időszakban a borszőlő kutatások személyi és tárgyi feltételei folyamatosan szűkülnek. A kutató szakemberek és a termelők visszajelzések alapján ugyanakkor erősíteni szükséges a szaporítóanyag előállítás növényegészségügyi ellenőrzését mind az alany- és a törzsültetvényekben, valamint az oltványtermesztőknél.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban: HNT) a tagjai és a fogyasztók érdekeit figyelembe véve ágazati szintű szakmaközi hozzájárulás fizetési kötelezettséget ír elő azon szőlőtermelők részére, akik az új telepítési engedély, újratelepítési engedély vagy átváltott telepítési engedély alapján szőlőt telepítenek. Mindezt az éghajlatváltozás okozta kihívásokhoz való alkalmazkodás, valamint a környezetbarát termesztéstechnológiát megalapozó minőségi borszőlőtermesztés figyelembevételével.
Magyarországon évente átlagosan 1700 – 2000 hektár szőlőt telepítenek. A szőlőtermelőknek az eltelepített szaporítóanyag mennyisége alapján a magyar borszőlő biológiai alapok fenntartható fejlesztését célzó kutatásösztönzési szakmaközi hozzájárulást kell fizetniük a HNT részére.
A HNT Tanácsülése telepített tőszámra vetítve minden év november 30-ig meghatározza a következő naptári évre vonatkozó szakmaközi hozzájárulás mértékét, aminek mértékét 2021-re tövenként 10 forintban határozza meg. A szakmaközi hozzájárulás országos hegyközségi szervezeti járuléknak minősül.
A HNT a szakmaközi hozzájárulásokból Borszőlő Szaporítóanyagtermelési Alapot képez, melyet elkülönített számlán kezel. Ennek célja a magyar borászati termékek piaci helyzetének javítását, forgalmazását elősegítő, az éghajlatváltozásból adódó új követelményeknek megfelelő borszőlőfajták nemesítésének ösztönzése. A HNT a befolyt összeg megfelelő felhasználásának érdekében hároméves Borszőlő Szaporítóanyag Előállítását Ösztönző Fejlesztési Tervet készít.
A szakmaközi hozzájárulást az új telepítési engedély, újratelepítési engedély, valamint átváltott telepítési engedély alapján telepített ültetvénynek a HEGYIR rendszerben való rögzítéséhez kapcsolódóan (a továbbiakban: nyilvántartásba vétel) kell megfizetni. A szakmaközi hozzájárulás összegét a hegybíró a nyilvántartásba vételről szóló döntésével egyidejűleg határozatban állapítja meg az ültetvény telepítéshez felhasznált szaporítóanyag tőszáma és a szakmaközi hozzájárulás mértéke alapján.
Ebben meg kell határozni az éghajlatváltozás, a művelési módszerek követelményeinek megfelelő termesztéstechnológiai elvárásokat,a környezetvédelmi szempontokat, a magas minőségű borászati termékek előállítását elősegítő nemesítési célokat, az alkalmazott kutatások irányát. Fontosak a termesztéstechnológiai kísérletek feltételeit, az eltérő alany-fajta-művelésmód kombinációi, az innovatív fajták nemesítésére vonatkozó követelmények, a támogatott kutatások eredményeként létrejövő borszőlőfajták és klónok fajtafenntartása, törzsültetvényi hátterének koordinálására.
A HNT tanácsadó testületként Szakmaközi Borszőlő Szaporítóanyag Bizottságot hoz létre. A Fejlesztési Terveben meghatározott feladatok teljesítése érdekében a HNT kutatási szerződést köt az SZBSZB által javasolt ágazati szereplőkkel. A kutatási szerződés alapján előállított borszőlőfajták fajtafenntartója a HNT, a felhasználási jog és növényfajta-oltalom esetén a hasznosítási jog a HNT-t illeti meg. A kutatási szerződés alapján nemesített fajták fajtafenntartóját szerződés alapján megillető díj, valamint a növényfajta-oltalom esetén járó hasznosítási díj a további kutatásokat finanszírozza. A HNT tagjai 50%-os díj mérséklésben részesülnek.