A bornak élményt kell adnia – Borkonferencia

A bor- és szőlőágazatban rejlő innováció, a borjog és a marketing volt a kiemelt témája a Borkonferenciának, amelyet a New York palotában tartottak március 6-án. Az idei, egyben nyolcadik rendezvényt Feldman Zsolt, mezőgazdaságért felelős államtitkár nyitotta meg. Felszólalt többek között Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke is, aki a bormarketing fontosságáról, valamint a termelők szakmai felkészültségének jelentőségéről beszélt.

A felgyorsult világ által dinamikusan változó piacnak köszönhetően nehéz lépést tartani az aktuális trendekkel, ami érezhető a múltjához erősen kötődő bor- és szőlőágazatban is. Pedig a piaci és technológiai változások a gazdaság valamennyi résztvevőjét érintik, ezért az innováció kérdése állt a mostani konferencia központjában

A borjogi és bormarketing aktualitásokat ismertette Feldman Zsolt, mezőgazdaságért felelős államtitkár, aki elmondta, a borágazatban időszerűvé vált a bortörvény újraszabályozása, különösen a jelenlegi informatikai lehetőségek figyelembe vételével. Az új borszabályozási koncepció szerint két származási típusú bizonyítvány maradna érvényben: az egyik az új borok elkészítése során leadott termelési jelentési származási bizonyítvány, a másik a végső forgalomba hozatali célból kiadott származási bizonyítvány. Emellett új eredetvédelmi kategóriákat hoznak létre, amely szerint a tárca a hegyközségi tagok közötti borászati terméktranzakciók esetében elővásárlási jogot biztosítana a földrajzi árujelzést használó hegyközségi tagok között. Ez egyfajta védelmet jelente az eredetvédett földrajzi árujelzővel rendelkező borok elkészüléséhez. Emellett további két új csoporttal bővülne az eredetvédelmi kategóriák köre: a hegyborra és a régiós borra. Előbbi a felső és felső középkategóriás borokat jelentené, kóstolóteszten kipróbált és garantált minőségben, míg a másik inkább a stabil minőségű, jó ár-érték arányú középkategóriás boroknak felelne meg, ami nagy mennyiségben is eladható.

Az új bortörvény hatályba lépésének ideje várhatóan idén nyárra tehető, az e szabályozás hátterét biztosító informatikai rendszer, az ePincekönyv pedig 2021 nyarára lesz készen. Az uniós finanszírozású rendszer célja, hogy a papíralapú adminisztrációt elektronikus ügyintézés váltsa fel, továbbá az egyablakos ügyintézés lehetővé tétele.
Az államtitkár szót ejtett a borpromóciós támogatási csomagról is, mint mondta, a projekt az európai piac értékesítési oldaláról kíván segítséget nyújtani a hazai borászok számára. A promóció egy belpiaci és egy külpiaci (az unión kívüli harmadik országok) „csomagból” áll. Terveik szerint ezt szigorúan kezelik majd, és csak a pályázatban foglaltak teljesítése után lesz elszámolható a támogatás.

Bor – Közösség – Marketing címmel tartott előadást, Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke, aki a magyar bor marketingjére, mint ágazati hiátusra hívta fel a figyelmet. Az államtitkár előadására reagálva kiemelte az állam által végzett bormarketing tevékenység szükségszerűségét, azonban az elgondolásában és tematikájában rendszeresen változó struktúrát nem tartja előnyösnek. Megerősítésül a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa is borpromóciós programot indított, amely alapvetően a fiatalokat célozza meg, és a felelősségteljes, mértéktartó, egyben tudatos borfogyasztásra hívja

fel a figyelmet. Az edukációval összeköthető, 150 millió Forint értékű, saját forrásából megvalósított promóció a fiatal generációnak a magyar borral és annak hagyományaival való megismertetéséről szól. Hozzátette: a bornak az a feladata, hogy élményt adjon. Ez a fajta új irányvonal és megújulás azonban a termelők nélkül nem lehetséges. „Bármilyen marketingtevékenységről is van szó, ha nem a termelőktől indul, akkor az nem működik a későbbiekben megfelelően.” – mutatott rá Légli Ottó. Csak valódi klasszifikáció és megfelelő termelői értékekkel valósulhat meg mindaz a szemléletváltás, ami mostanra szükségszerűvé vált az ágazaton belül. Ehhez viszont elsődleges szempont a termelők szakmai felkészültsége, amivel jelenleg még vannak hiányosságok, és az ágazat hitelessége, jövedelmezősége és presztízse sem tart ott, ahol azt sokan látni szeretnék – azért, hogy a magyar borászat végre a méltó helyére kerüljön. – vallja az elnök.

A Konferencián emellett még további számos előadás hangzott el a távérzékelési módszerek és eszközök ismertetésétől kezdve a biológiai alapokban rejlő változó világunkon át, egészen a márka-gondnokságig, vagy éppen a közösségi médiaelemzés szerepéről, mely a magyar bor hírnevének öregbítését szolgálja.