Útmutató az új jövedéki törvény alkalmazásáról (2017. július 4-ei állapot szerint)

2017. július 1-jével életbe lépett az új jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (továbbiakban: Jöt.). Az új szabályozás fontos változásokat eredményez a szőlőbor előállító üzemek életében, melyeket az alábbiakban kívánunk összefoglalni:

Egyszerűsített adóraktár / kisüzemi bortermelő:
A jogalkotó 2017. július 1-jétől a borászati vállalkozások esetében bevezette a kisüzemi bortermelő fogalmát. Az lehet kisüzemi bortermelő, aki:
– rendelkezik borászati üzemengedéllyel,
– az utolsó három borpiaci év átlagában kevesebb, mint évi 1000 hl csendes bort állít elő,
– 2017. április 1-jétől csendes bort nem vásárol,
– szőlőt, valamint sűrített szőlőmust és finomított szőlőmustsűrítmény kivételével borászati terméket másik tagállamból vagy harmadik országból nem szerez be,
– saját előállítású borból évente legfeljebb 10 000 liter palackos erjesztésű habzóbort (pezsgőt) állít elő, és ebből mindenkori készlete nem haladja meg a 10 000 litert,
– és a csendes bor, valamint a palackos erjesztésű habzóbor előállításán, tárolásán kívül más jövedéki terméket nem állít elő, nem tárol, és nem hoz forgalomba.
Fontos kitétel, hogy kisüzemi bortermelő csak bérpalackoztatást végezhet, bérfeldolgozást vagy bérfeldolgoztatást nem.

Nyilatkozattételi kötelezettség:
A többször módosított törvény értelmében 2017. május 15-ig valamennyi, 2017-ben egyszerűsített adóraktári engedéllyel rendelkező termelőnek nyilatkoznia kellett arról, hogy borászati tevékenységét milyen formában kívánja folytatni július 1-től.
Aki az egyszerűsített adóraktári engedélyes formát választotta nyilatkozatában, de megfelel a kisüzemi bortermelő státusznak, a későbbiekben bármikor nyilatkozhat a kisüzemi bortermelői státuszba történő átlépéséről.
Akit nyilatkozata alapján a NAV az egyszerűsített adóraktári engedélyének visszavonásáról, megszűntetéséről értesített, az a borászati üzemengedélye alapján folytathatja tevékenységét a továbbiakban. Erről külön értesítést nem kap, illetve egyéb, újabb nyilvántartásba nem veszik fel. Hivatalos ügyeit a NÉBIH hivatalaiban és a hegybírókon keresztül intézheti augusztus 1-jét követően.

Borászati üzemengedély:
A hegybírók visszajelzése alapján több jogesetről tudunk, amikor az egyszerűsített adóraktár engedélyes vagy kisüzemi bortermelő nem, vagy nem valamennyi üzemére vonatkozóan rendelkezik borászati üzemengedéllyel. Felhívjuk szíves figyelmüket az alábbiakra:
– Kisüzemi bortermelő a jövedéki törvény szerint csak borászati üzemengedéllyel rendelkező személy lehet. E nélkül a kisüzemi bortermelői státusz nem választható.
– A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 24. § (1) szerint: „Árutermelési céllal borászati terméket előállítani, tárolni – közfogyasztásra kiszerelt borászati termékek tárolását kivéve -, kezelni, kiszerelni csak a borászati hatóság által engedélyezett borászati üzemben lehet.”
Tehát ha nem címkézett terméket tárolnak, hanem érlelik a borokat, akkor kell borászati üzem engedély az adott borászati telephelyre. Csak a készáru raktárra nem kell borászati üzemengedély, amelyben címkével ellátott borokat tárolnak.
Ha az Ön borelőállításra, tárolásra, kezelésre, kiszerelésre használt borászati telephelyeinek nem mindegyike rendelkezik borászati üzemengedéllyel, úgy kérjük, hogy haladéktalanul vegye fel a kapcsolatot a járási hivatal borászati hatóságával, és kérelmezze az adott telephelyre a borászati üzemengedélyt!

Nyilvántartási kötelezettség:
Az új jövedéki törvény földművelésügyi minisztériumi rendeletei még nem jelentek meg, de az alábbi szabályok bevezetése várható:
– Az egyszerűsített adóraktár engedélyesek továbbra is pincekönyvet vezetnek.
– A kisüzemi bortermelők folytathatják a pincekönyv vezetését (elektronikusan vagy papír alapon). A meglévő pincekönyvek folyamatosan vezethetők, nem szükséges zárás elvégzése. Várhatóan 2017. augusztus 1-jétől dönthetnek akként is, hogy pincekönyv helyett egy, az új jogszabályban meghatározott nyilvántartást vezetnek.
A pincekönyvet a Hegyközségek Nemzeti Tanácsától vásárolhatnak postai úton. A pincekönyvet a HNT főtitkárának utasítása alapján az alábbi módon lehet hitelesíteni:
– helyben vásárolt vagy meglévő pincekönyvet a pince helye szerint illetékes hegybíró hitelesíti
– a HNT-től postai úton történő rendelés esetén a pincekönyvet a HNT főtitkára hitelesíti.

Kísérő okmányok:
Bor értékesíteni és szállítani kísérő okmánnyal lehet. A számla továbbra is helyettesíti a borkísérő okmányt, amennyiben a törvényi előírásoknak megfelelően került kiállításra, valamint tartalmazza az eladóra és vevőre vonatkozó adatokat, a kiadás helyét, a rendeltetés helyét, a szállítmányozó nevét – amennyiben az eltér a vevőre és az eladóra vonatkozó adatoktól – a forgalomba hozatali engedély szerinti termékmegnevezést, a termék űrtartalmát, darabszámát (a 27/2011. (IV. 12.) VM rendelet 1. melléklete szerint).
A termelői borkimérés keretében értékesített szőlőborról kiállított számlán részletezni kell a palackos, a kannás kiszerelésben, továbbá – egy tételben – a kóstolásra és elvitelre kimért mennyiségeket.
A kisüzemi bortermelőknek a BKO-n és a számlán a borászati üzemengedély számukat kell feltüntetniük.
A kisüzemi bortermelők és az egyszerűsített adóraktár engedélyesek – átmenetileg – a területileg illetékes vámparancsnokságnál vásárolhatnak BKO-t. Az elektronikusan kiállított BKO-k használata mind az egyszerűsített adóraktár engedélyesek, mind a kisüzemi bortermelők számára lehetséges.

Hivatalos borzár:
A Jöt. hatályba lépő rendelkezése a két litert meghaladó kiszerelésű csendes bor belföldön történő szállításához – a kivételektől eltekintve – hivatalos zár alkalmazását írja elő. A hivatalos zár felhasználásáról az egyszerűsített adóraktár engedélyesnek és a kisüzemi bortermelőnek is nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás vezethető elektronikusan és papír alapon. A nyilvántartás adattartalmát a Jöt. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet (a továbbiakban: Vhr) 16. melléklete tartalmazza. A hivatalos zár nyilvántartás tartalmában meghatározott, de formája szabadon megválasztható, ezért a kinyomtatott és összefűzött lapokból is összeállítható a nyilvántartás. A papír alapú nyilvántartással szemben új követelmény a hitelesítés, amit az egyszerűsített adóraktár helye vagy a kisüzemi bortermelő borászati üzemének helye szerint illetékes Nemzeti Adó- és Vámhivatal megyei (fővárosi) adó- és vámigazgatóságai végeznek.
Azok az egyszerűsített adóraktár engedélyesek, akik hitelesített hivatalos zár nyilvántartást vezettek eddig, azt továbbra is vezethetik. Ez vonatkozik azokra is, akik kisüzemi bortermelőként folytatják tovább a tevékenységüket. Akik nem rendelkeznek hitelesített hivatalos zár nyilvántartással, azok haladéktalanul tegyék meg a szükséges intézkedést a beszerzés érdekében!
A kisüzemi bortermelők 2018. augusztus 1-jétől a hegybírók felé fogják megküldeni hivatalos zár elszámolásukat.

Bejelentések:
A jövedéki törvény legfontosabb változása az egyablakos ügyintézés bevezetése, tehát 2018. augusztus 1-jétől valamennyi borászati üzem a hegybírókon keresztül fogja teljesíteni készletjelentési kötelezettségét.

ÁTMENETI SZABÁLY:
A 2017. július 31-ei jövedéki készletjelentést a jövedéki hatóságnak kell leadni 2017. augusztus 15-éig. Ennek adattartalma megegyezik a korábbi jövedéki jelentésekkel.
Tehát ebben az évben még a hegybírónak és a jövedéki hatóságnak is kell készletjelentést benyújtani.

További információk
A jövedéki törvény változása és a szabályok alkalmazása kapcsán további hasznos információkat talál a NAV oldalán: https://www.nav.gov.hu/nav/gyik/jovedeki_ado