Tokajban új lendületet kapott a kutatói munka
A biológiai alapok megteremtésében, megőrzésében jelentős szerepe van a hazai kutatói hálózatnak. A HNT által 2016. decemberben elfogadott ágazati stratégia alapvető célkitűzésként fogalmazta meg a szőlőtermesztés biológiai alapjainak fejlesztését és megőrzését. Ugyanakkor a rendszerváltozás óta eltelt időszakban a borszőlőkutatások személyi és tárgyi feltételei folyamatosan szűkülnek.
Megkerestük a hazai szőlővel, borral foglalkozó kutatóintézeteket, hogy a fajtainnovációról, a kihívásokról, a rendelkezésre álló infrastruktúráról, a nemzetközi szaporítóanyag előállítókkal folytatott versenyről, a lehetőségekről és terveikről beszéljünk.
A Tokaji borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Szőlészeti kutatási osztályán jelenleg négyen dolgoznak, a fajta- és klónkutatás témájával két kolléga foglalkozik (a technikusi feladatköröket is beleértve). „Fajtagyűjteményünk körülbelül egy hektárján közel 300 tételt őrzünk: elsősorban Furmint- és Hárslevelű klónokat és klónjelölteket, régi tokaji fajtákat, magyar nemesítésű csemegeszőlő-fajtákat, alanyfajtákat”- kezdte a bemutatkozást Kovács Tibor.
Az intézmény vezetője elmondta, rendelkezésükre áll egy kisméretű, 60 négyzetméter alapterületű, jelenleg még klímaszabályozás nélküli üvegház, melyet a későbbiekben például vírusmentes és prebázis növényanyagok tenyészedényes nevelésére szeretnének használni. Az Intézetük felett lévő Bakonyi-dűlőben lévő leromlott ültetvényt 2020 elején felszámolták, jelenleg a kb. 3 hektáros parlagterület előkészítésre vár a későbbi újratelepítéshez. A mikrobiológiai labor berendezései, illetve a mikrobiológus kollégák tapasztalata lehetővé teszik a nemesítési anyagok markerekkel történő genetikai vizsgálatát, bár a szükséges anyagköltséget (pl. primerek, vegyszerek) a jelenlegi keretek között önerőből nehezen tudnák finanszírozni.
A klímaváltozás által előidézett szélsőséges időjárási viszonyok kezelésére több kihelyezett kísérletben szárazságtűrő alanyokat tesztelnek. Ezen kísérleti ültetvények termőre fordulása, így a tulajdonképpeni adatgyűjtés a következő években várható. Talajtani szakmérnök kollégájuk az egyre gyakoribbá váló eróziós károk talajműveléssel, talajtakarással való mérséklésének lehetőségeit vizsgálja, szintén termelő cégeknél beállított kísérletekben. Folyamatban van az Intézet jogelődjében korábban szelektált klónjelöltek, fajtajelöltek vizsgálata. Ennek eredményeként egyik klónjelöltjük (Furmint T.8/7575) vírusmentesítését elvégeztették, illetve fenntartják az így előállított vírusmentes és prebázis-jelölt anyagokat. Ennek helyszíne egy kisméretű polikarbonát izolátorház. A klónjelölt „illetéktelen kezekbe” kerülését megelőzendő, a későbbiekben szeretnék a bázisállományt is a saját területükön elhelyezni, így csak a telepítési igény szerinti csapvesszőmennyiséget adnák át oltványelőállítás céljára. „Ezt a fejlettséget reményeink szerint 2025-26 környékén érheti el a leendő bázisállomány”- jegyezte meg az igazgató.
Idén indult hosszútávú projektjükben idős, de még termő ültetvényeket mérnek fel az értékes Furmint és Hárslevelű tőkék genetikai anyagának megmentése céljából. Ezekből az anyagokból egyfajta „repozitóriumot” telepítenek a későbbiekben a felszámolt ültetvényük helyén. Terveik szerint itt már borászati értékvizsgálatra is alkalmas tőkeszámmal szerepelnének a 2-3 éves bonitálás után kiválasztott anyatőkék anyagai.
„Terveink között szerepel a Furmint- és Hárslevelű fajta betegségellenállóságának rezisztencianemesítéssel történő javítása” – tette hozzá a szakember. Véleményük szerint két-három évtizeden belül világszerte (így a tradicionális európai bortermelő országokban is) termesztésbe kerülnek a jelenlegi vinifera-fajták keresztezéses nemesítéssel „javított” változatai, melyek a genetikai markerekkel segített szelekciónak köszönhetően a kiindulási fajta genetikai anyagának maximalizálása mellett hordozhatnak többgénes rezisztenciát a főbb betegségekkel szemben. Ennek a költséges és időigényes kutatási iránynak a figyelmen kívül hagyása súlyos versenyhátrányba hozhatja a hazai szőlő-bor ágazatot a nemzetközi piacon.
Tapasztalataik szerint a telepítést végző termelők többsége az ár, illetve az oltványtermesztővel való személyes kapcsolat alapján választ ültetési anyagot. A jelenlegi gazdaságossági mutatók mellett nehezen elképzelhető, hogy akár a klónszelekció vagy vírusmentesítés, akár a magasabb színvonalú oltványelőállítás többletköltsége beépíthető legyen az oltvány árába.
Több esetben is történt kapcsolatfelvétel a nagy külföldi szőlőoltvány-előállító cégek részéről, hogy a Kutatóintézetben korábban szelektált klónjelölteket részben „átvennék”, azaz vírusmentesítést és kisparcellás értékvizsgálatot követően forgalomba hoznák, oly módon, hogy a magyarországi eladás utáni licenszdíj Tarcalra kerülne. Mivel a Furmint szaporítóanyag iránti érdeklődés szinte kizárólag a Tokaji borvidékre korlátozódik, nagyobb, kampányszerű telepítési hullámok esetén valószínűleg folytatódtak volna ezek a megkeresések, bár erősen kérdéses, szerencsés-e hungarikum szőlőfajták genetikai anyagait ily módon külföldi kezekbe adni. Szintén külföldi oltványtermesztő cég kínálatában meg is jelentek ezek a klónjelöltek, anélkül, hogy erről bármiféle egyeztetés történt volna.
Nyilvánvalóan a legbiztosabb megoldás a szelekció során előállított szellemi tulajdon védelmére az lenne, ha a prebázis- és bázisállomány fenntartásán keresztül egészen az oltványelőállításig a szelekciót végző intézményen belül maradna a növényanyag.
„Ezek alapján Intézetünkben elsősorban a Tokaji borvidék számára releváns területeken folynak szőlészeti kutatások” mutatott rá Kovács Tibor, a Furmint és Hárslevelű klónszelekció- és klónértékelés fontosságára. Elvégzik a meglévő klónok és klónjelöltek szőlészeti és borászati értékelését, az idős állományok értékes genetikai anyagainak felmérését, begyűjtését és vizsgálatát. A klímaváltozást kísérő negatív időjárási hatások (aszály, erózió) mérséklési lehetőségei okszerű talajműveléssel, takarónövény-használattal és tápanyaggazdálkodással, illetve alanyválasztással mérsékelhetők. Az alkalmazható módszerek körét behatárolja az egyre gyakrabban alapkövetelményként megfogalmazott ökológiai szőlőművelés, melynek kutatásaikban is kiemelt figyelmet szentelnek. Nem maradhat el a fás betegségek előfordulásának felmérése, különböző védekezési lehetőségek vizsgálata az oltványelőállítás és az üzemi szőlőtermesztés során.