Szőlő-bor világtükör  

Másutt is emelkedik a bor ára

A HNT bor-áremelést sürgető nyílt levelével szinte egy időben érkezett Jancis Robinson brit borszakértő hírlevele is arról, hogy a bor ára világszerte emelkedni fog. A borszakíró a november elején közreadott OIV-jelentést idézi, amely szerint a 2021-es évjárat Európa-szerte kevesebb termést hozott, és ezt súlyosbítja az a körülmény, hogy a két előző évjárat is „szűkebb esztendő volt”. Az OIV-jelentés szerint mindössze néhány országban sikerült jól a 2021-es szüret, ide tartozik Magyarország is Németországgal, Romániával és Portugáliával együtt. Ennek fényében talán megkérdőjelezhető, hogy miért éppen most kellene a magyar borok árát emelni, mikor kivételesen a szerencsésebbek közé tartozunk, ugyanakkor éppen ezért reális lehetőség is lehet a magasabb áron való értékesítés, hiszen sok versenytársunk, különösen a legnagyobbak, most nem lesz képes kielégíteni az importőrök szükségleteit. Spanyolország, Olaszország és Franciaország is kevesebb 2021-es bort palackoz majd, ez utóbbinál különösen Burgundia és a Loire szenvedte meg a tavaszi fagyokat és az esős nyarat. Az újvilági országoknál nincs panasz, kivéve Új-Zélandot, ahol a 2021-es év jó minőségű, de alacsonyabb mennyiségű termést hozott. Az európai alacsony termés mellett a szállítás is nehézkesebb és drágább a Covid és a britek számára a brexit miatt is. Mindezek következtében az európai borok árának emelkedésére lehet számítani.

Zacskós szőlő a klímaváltozás hatásai ellen

Egykor egy hazánkban élő brit fiatalember a magyar posta és a magyar popzene mellett a magyar zacskós tejet nevezte meg, mint a magyarországi lét megkeserítőit. A zacskós tej már kiment a divatból, a fiatalabbak valószínűleg a kifejezést sem ismerik, ezzel szemben lehet, hogy kénytelenek lesznek a zacskós szőlő fogalmával megbarátkozni. A spanyol pezsgőt, azaz a cavát tömörítő szervezetet (Cava DO) több minőségi termelő otthagyta már belső viták miatt, és nem véletlen, hogy pont ezek a termelők a leginnovatívabbak. A biodinamikus, csúcsminőségű, a kifejezetten hosszan érlelt és kizárólag kézzel degorzsált pezsgőiről ismert Recaredo egy különleges, sőt elsőre bizarrnak tűnő módszerrel próbálta elejét venni a további veszteségeknek (a statisztikák szerint a mediterráneum 17%-kal kevesebb termést takaríthatott be 2021-ben a klímaváltozás hatásai miatt). Ton Mata, a Recaredo igazgatója egy spanyol csemegeszőlőnél használt módszert vetett be: a valenciai Vinalopó-völgyben már több mint egy évszázada használják a papírzacskós védekezést, igaz, régen a kártevőktől óvták a fürtöket, még a hatékony permetszerek megjelenése előtt. A Recaredo használta idén júliusban a módszert először borszőlőn, és a jelentések szerint sikerrel: a bezacskózott Xarello-fürtök két egész hónappal később értek be, ezeket november 4-én szüretelték, szemben a zacskótlanokkal, amelyeket szeptember 7-én. A Recaredo nemcsak zacskókkal kísérletezik a hőség ellen, hanem árnyékolóhálót is feszítettek egyes sorok közé. Az eredmény biztató, de a célzott, parcellára szabott lombozatkialakítás hatékonyabb – egyébként pont erről számolt be Villányban a Franc & Franc fórumon a Vylyan Szőlőbirtok és Pincészet korábbi és mostani főborásza, Ipacs Szabó István és Tóth Sándor, akik a Cellarius Kft. segítségével végeztek kísérletet, miszerint a teljes lelevelezés sok tekintetben jó eredményt hozott. A szintén katalán csúcsborász, Torres összekötötte az árnyékolást a zöldenergia-termeléssel: egy kísérleti ültetvényen napelemek vetnek árnyékot a tőkékre. Egy másik ismert termelő, a biodinamikus Raventos i Blanc inkább korábban szüretel, illetve fontolgatja, hogy visszatérjen a bokorműveléshez, mivel így kevésbé kitettek a fürtök és egyes levelek a közvetlen napfénynek, ami ugyancsak lassítja az érést.

„A családi borászatok nem dinoszauruszok…”

Van egy patinás társulás, amely Európa legnevesebb családi borászatait fogja csokorba – akárcsak nálunk a Pannon Bormíves Céh. A Primum Familiae Vini olyan családi birtokokat foglal magába, mint a Vega Sicilia, az Antinori, a Pol Roger vagy a Barone Philippe de Rothschild. Az egyesület idén először adta át „A család egyenlő a fenntarthatósággal” névre keresztelt, 100 ezer euró pénzjutalommal járó díját, az első díjazott pedig a brüsszeli székhelyű Maison Bernard volt, amely Európa legrégebbi lantkészítő manufaktúrája. A díjátadón az egyesület elnöke, a portói Paul Symington remekül érvelt amellett, hogy a közvélekedéssel szemben a családi borászatok igenis jól menedzselhetőek, és számos egyéb előnyük is van. Idézte a McKinsey menedzsment-tanácsadó cég statisztikáit, miszerint a családi cégek 29%-kal többet költenek kutatásra és fejlesztésre – érthető, hiszen a családi cégeknél fontosabb, hogy az utódok egészséges környezetben folytassák majd a munkát. A díjat éppen azért alapították, hogy világszerte segítsék a példaértékű családi vállalkozásokat. Beszédében Symington hangsúlyozta: „Nem vagyunk dinoszauruszok, mi vagyunk a jövő.”

Jól sikerült az első Kadarka-nap

A HNT 2021-es statisztikái szerint mindössze 273 hektár Kadarka-ültetvény van ma Magyarországon, pedig a fajta iránt szakmai körökben külföldön is egyre nagyobb az érdeklődés. A Hungarianwines.eu éppen ezért kezdeményezte egy kétnyelvű honlap létrejöttét, amely egyfajta tudástárként szolgálhat majd. A projekthez kilenc borászat csatlakozott, és az ügyet felkarolta több borkereskedés és borbár is, akik a november 20-i Kadarka-nap köré kedvezményesen kínálták a kínálatukban szereplő Kadarkákat. A Veritas, az Eleven vinotéka, a Borkell.hu és számos más vállalkozás üdvözölte a Kadarka ilyen módon való népszerűsítését, sőt a KadarkaWineDay.com oldalon számos hazai és külföldi szakember is elmondta véleményét a szőlőfajtáról.

„Amit igazán szeretek a Kadarkában, az a színtiszta vidámság, amit egy pohár Kadarka adhat. Egyre több olyan felvilágosult termelővel találkozom, akik újra felfedezik a szőlőfajtában rejlő potenciált, miszerint zamatos, kifinomult vörösborokat adhat (a legjobban úgy képzelhetjük el, mint egy enyhén fűszeres, halvány vörösbort Pinot noir-stílusban, Cabernet sauvignon-szerkezettel). És természetesen fontos, hogy egy leheletnyi helyi karaktert ad a Bikavér-boroknak. Ez az a szőlőfajta, amelyet mindig szívesen kóstolok” – írta Caroline Gilby Master of Wine borszakértő a Kadarkáról.

Wine Paris harmadszor

A borvilág, úgy tűnik, ki volt éhezve már némi „offline” kóstolásra. Nemcsak a borászoknak, a kereskedőknek is elege lett a képernyők határolta borkóstolókból, ezért a november 22–23-án megrendezett amszterdami World Bulk Wine Exhibitiont is több mint négyezer szakmai vendég kereste fel, és várhatóan nagy lesz az érdeklődés a márciusi düsseldorfi ProWein vásáron is, ahol a kiállítókat elválasztó plexifalakkal és extra széles folyosókkal próbálják csökkenteni a járványügyi kockázatot. A 2022-es év első boreseménye azonban a harmadik alkalommal megrendezendő Wine Paris lesz, amely tavalyelőtt egyesült a Vinexpóval, ennek pedig a kiállítók 86%-a kifejezetten örült. A február 14–16-i szakkiállítás borászok számára is kiváló tanulási lehetőség, ugyanis több nagy csarnokot dedikálnak az elmélyült önkiszolgáló kóstolásnak – ezeken a helyeken a látogató végigkóstolhat annyi champagne-t, chablis-t vagy bármi mást, amennyit csak az ízlelőbimbói befogadnak. Diákok kedvezményesen vehetnek jegyet, illetve minél hamarabb veszünk belépőt, annál kedvezőbb áron kapjuk (január 15-ig 32 euró egy normál szakmai belépő, február 13-ig 40 euró, míg a helyszínen már 50 euró). A részletek a vinexposium.com/en/wineparis-vinexpo/ oldalon olvashatók.