Nemzetközi kitekintés – 2021. július

Franciaország

Champagne-ban a tavaszi fagyok után most a peronoszpóra okoz komoly gondot. Június közepén zivatarok áztatták a területeket, július közepén pedig három napig folyamatosan esett az eső, mintegy 100 mm csapadékot hozva. A kellemes meleg kedvez a fertőzés terjedésének, de a valódi károkat csak 2-3 hét múlva tudják felmérni. Legnagyobb gondban a biogazdálkodók vannak, akik idén már tizenhatszor permeteztek, valódi eredmény nélkül. A lezúduló eső áradásokat okozott, pincészeteket öntött el a víz, és egyes helyeken lemosta a termőréteget a domboldalakról, óriási károkat okozva.

Június közepén mintegy 120 hektárnyi szőlőt vert el a jég a Loire-völgyében, majd három nap múlva ugyanott tornádó pusztított, ami szinte letarolt egy települést. Öt borászat szenvedett nagyobb károkat a szőlőterületeket, a borászati berendezéseket, épületeket és járműveket tekintve.

Olaszországban a jégesők jelentik a legnagyobb problémát. 2020 azonos időszakához képest idén háromszor annyi, összesen 386 alkalommal hullott jég a Coldiretti adatai szerint. Az ország északi területein foltokban igen súlyos károkat szenvedtek a szőlő- és gyümölcsültetvények, akár a termés 100%-a is odaveszett a teniszlabda méretű jég miatt. A szélsőséges időjárás okozta kár az elmúlt évtizedben meghaladta a 14 milliárd eurót.

Az ország déli részén ugyanakkor a forróság okoz gondot: 40°C feletti hőmérséklet, aszály és tüzek veszélyeztetik a termést. Az öntözés következtében a vízkészletek egy hét alatt 9 millió köbméterrel csökkentek.

A Coldiretti piaci adatai azt mutatják, hogy a Prosecco forgalma az elmúlt évben 9%-kal csökkent Olaszország eddigi első számú export partnere, az Egyesült Királyság piacán a Brexit miatt bevezetett adminisztrációs terhek következtében. A csökkenés hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok váljon az olasz borok legnagyobb importőrévé, bár ebben az is jelentős szerepet játszott, hogy az amerikai fogyasztók tavaly 17%-kal többet vásároltak kedvelt habzóborukból. A harmadik helyet Franciaország foglalja el, amely tavaly 34%-kal növelte az Olaszországba irányuló export mennyiségét.

Németország nyugati részén szintén a heves esőzések okoznak rendkívüli károkat a DWI (Deutsches Weininstitut) tájékoztatása szerint. Az egy nap alatt lehullott két havi csapadék következtében megáradt Ahr folyó borászati berendezéseket, hordókat, egyéb eszközöket sodort el, de a víz- és áramszolgáltatásban is fennakadásokat okozott. A károk felmérése hetekbe telhet, azonban a helyreállítás ennél jóval hosszabb időt is igénybe vehet. Az ágazati összefogás szép példájaként más régiók borászatai siettek a régió segítéségére szivattyúkkal, gépekkel (traktorokkal, szőlőkombájnokkal) és egyéb borászati berendezésekkel, illetve adományokat is gyűjtenek a károsultak megsegítésére.

Észak-Amerikában ezzel egyidőben a rendkívüli forróság és aszály (Kalifornia), valamint a tüzek (Brit-Kolumbia) okoznak problémát. Kanada nyugati részén rendkívüli állapotot hirdettek az erős szél és a villámlások miatt egyelőre nehezen megfékezhető tűzvész miatt. A szél ugyan segít a füstszennyezéssel szemben, de nehezíti az oltást, és sok borászatot be kellett zárni a veszélyeztetett területen. Kaliforniában a tavalyihoz képest ötször nagyobb területen pusztít tűzvész. A július 6-án Oregon déli részén kialakult tűz eddig 364 ezer hektárt pusztított el.

A Dél-Afrikában tavaly tavasszal bevezetett korlátozások mostani, június 28. óta érvényben lévő negyedik alkoholtilalmi intézkedése a Dél-afrikai Sörszövetség (Beer Association of South Africa) szerint több mint 4600 munkahelyet veszélyeztet és 5,1 milliárd rand adóbevétel-kiesést jelent a kormánynak. Az alkoholt árusító helyek zárva tartása, valamint a kijárási tilalom (este 9 és hajnal 4 között) jelentős bevételkiesést okoz a borászatoknak, ami a kisebb vállalkozások közel fele számára akár végzetes is lehet.

Ausztráliában minden idők legnagyobb termését szüretelték idén. 2020-hoz képest 31%-kal több, 20,3 millió mázsa szőlőt szállítottak a pincékbe. A zsendülési és az érési időszak is közel ideális volt a szőlőnek, és a remek időjárási feltételek hozzájárultak, hogy a termés minőségében és mennyiségében is kivételes legyen. A termés összértéke mintegy 36%-kal nőtt, a tonnánkénti 701 ausztrál dolláros ár 2008. óta a legmagasabb. A keresletben ugyanakkor némi eltolódás érzékelhető, a fehér fajták jelentősége nőtt, míg a vörösbort adó fajták értéke némileg csökkent.

Ausztrália Egyesült Királyságba irányuló exportja értékben 23%-kal nőtt az elmúlt egy évben a Wine Australia adatai szerint. A mennyiségi növekedés 16%-os volt. A Covid-19 miatti lezárások és fogyasztás-visszaesés, valamint a Brexit következtében megnövekedett bürokrácia miatt kialakult értékesítési kényszer a tavalyi év második felében növelte a brit piacra beáramló ausztrál bormennyiséget. Ausztrália kínai kormánnyal fennálló kereskedelmi vitája (és az ausztrál alkoholtermékekre kivetett 200%-ot meghaladó adó) a Kínába irányuló export 33%-os csökkenését okozta összértékben, és az Egyesült Államok felé is 7%-kal csökkent az ország exportbevétele.

Összességében ugyanakkor Ausztrália (Kína szárazföldi területén kívüli) borexportja mennyiségben 6%-kal, értékben 12%-kal 643 millió literre és 1,96 milliárd ausztrál dollárra nőtt.

A Kínai Élelmiszerek, Natív Termékek és Állatok Importjáért és Exportjáért felelős Kereskedelmi Kamara (CFNA) jelentése szerint 2021 első öt hónapjában 117%-kal, 780 millió dollárral nőtt az égetett szeszesitalok importja, ezzel a borokat megelőzve ez vált az első számú import termékkategóriává Kínában. Éves szinten a mennyiségi növekedés mintegy 45%. Elsődleges beszállító Franciaország, amelynek import részesedése az Egyesült Királysággal együtt 80%-ot tesz ki.

Ez a változás elsősorban az Ausztráliával fennálló kereskedelmi helyzet és az onnét importált borok mennyiségének drasztikus csökkenése miatt következett be. A kínai borimport ugyanakkor összességében mindössze 1%-kal csökkent ugyanezen időszak alatt. Januártól májusig összesen 170 millió liter bort importált Kína, ami értékben 700 millió dollárt tett ki, 0,2%-kal többet, mint az előző év hasonló időszakában.

Az importon belül a palackozott borok részesedése a 2017-es 91%-ról 94%-ra emelkedett. Ezen belül a francia borok importja mennyiségben 23%-kal, értékben 62%-kal nőtt. Olaszország 2020 tavaszán, a pandémia korai időszakában komoly marketing erőfeszítéseket tett a Kínai piacon, aminek úgy tűnik, meglett az eredménye: az olasz palackos borok piaci részesedése jelentősen megnőtt Kínában az elmúlt egy évben, mostanra átlépte a 10%-ot, ezzel megelőzte Spanyolországot. Ausztrália ugyanakkor nem csak elveszítette piacvezető helyét, de az ötödik helyre esett vissza a legjelentősebb import partnerek között. Az ausztrál import mennyiségben 13, értékben 19%-kal esett vissza Kínában az előző év azonos időszakához képest.

Az IWSR Ázsia csendes-óceáni régiójának 19 piacát figyelembe véve az alkoholfogyasztás 8%-os csökkenéséről számolt be a 2020-as értékesítési adatok alapján. Előrejelzésük szerint a térségben 2025-ra állhat vissza a Covid-19 előtti fogyasztási szint, két évvel később, mint azt a világ egészére prognosztizálták. A bor kivételével a többi alkoholos termék esetében fogyasztás-növekedést várnak. Az elmúlt időszakban a borászati termékek közül csak a Champagne értékesítése nőtt, amely 12%-os mennyiségi növekedést el a tavalyi évben.

Klímaváltozás

A Franciaországban 2021 áprilisában bekövetkezett súlyos tavaszi fagy egyes helyeken a termés harmadát elpusztította. Az elmúlt években Európa több országában (kisebb területeken hazánkban is) előfordultak hasonló esetek. Egy a World Weather Attribution (WWA) által támogatott friss kutatás feltárta, hogy a tavaszi fagyok okozta károk egyre gyakoribb és súlyosabb előfordulásában a klímára jellemző átlaghőmérséklet hosszú távú megemelkedésének hatása figyelhető meg. Tavasszal a viszonylag korai (február-márciusi) felmelegedés megindítja a rügyfakadást, a hajtások, levelek, virágok fejlődését. Az ezt követő hirtelen fagy súlyos következménnyel járhat a későbbi termésmennyiségre, amelynek komoly gazdasági kihatásai lehetnek. A kutatók a Franciaországban 1951-2020 között mért hőmérsékleti értékeket vizsgálták, illetve eredményeiket a jövőbeli hőmérséklet-változásokra is kivetítették. Arra a következtetésre jutottak, hogy bár a fagyok nem olyan súlyosak (1-2ºC-kal enyhébbek), mint pár évtizeddel ezelőtt, de egyre korábbi időpontban következnek be, és azért okoznak olyan komoly károkat, mert a növények a téli mélynyugalomból jóval hamarabb ébrednek a rendkívül korán, akár az év elején jelentkező, évszakhoz képest nagyon enyhe időjárás miatt. A tenyészidőszak kezdete a klímaváltozás hatására évről évre korábbra esik, és a megindult rügyeket, apró hajtásokat érő fagy a jövőben akár állandó fenyegetéssé is válhat, mivel a korai ébredés valószínűsége és gyakorisága jóval nagyobb, mint a fagyhatás mérséklődése (a tavaszi hideg időszakok gyakoriságának csökkenése vagy a fagy enyhülése).

A 2021 áprilisában bekövetkező súlyos fagy ritka esetnek mondható, legközelebb 25 év múlva várhatunk hasonlót, de a vegetációs időszakban jelentkező hideg időszakok valószínűsége egyre nagyobb lesz az elkövetkezendő évtizedekben.

Az ausztrál University of Adelaide egyik kutatása körüljárta a globális felmelegedés szőlőre és borra gyakorolt hatását, valamint azokat a lehetőségeket, amelyek a bor minőségének romlását megakadályozhatják. A hőhullámok és a forróság hatására a borok magasabb alkoholtartalmúak, fakóbb színűek és utóízükben főtt gyümölcsre emlékeztetőek lehetnek. Különböző termesztéstechnológiai lépésekkel (pl. későbbi metszés) lehet némileg változtatni a fenológiai fázisok idejét, és az érés is befolyásolható a vízellátás szabályozásával, vagy a szőlő tőkén szikkasztásával annak érdekében, hogy az egyes fázisok a megfelelő időben következzenek be és a kívánt aromák alakuljanak ki a szőlőben. A kutatás kimutatta, hogy a fürtritkítás felgyorsítja az érést, és a bogyók cukortartalma ilyen körülmények között emelkedik a leggyorsabban. A fürtritkítás megfelelő öntözéssel való kombinálása biztosítani tudja a lassabb érést és a cukortartalom folyamatos, kiegyensúlyozott emelkedését. A késleltetett érés következtében a bogyókban a zöld ízkomponensek aránya csökken, egyidejűleg kialakulnak a gyümölcsös és virágos jegyeket biztosító aromaanyagok is.

Egy a szőlészetek klímaváltozáshoz való alkalmazkodásáról szóló virtuális kiállításon ezt a témakört járták körül a résztvevők a Vitisphere szerint. Az elhangzottak alapján a szőlőtermelők manapság új termesztéstechnológiai és azt kiegészítő lépések kombinációival próbálnak reagálni a klímaváltozás kihívásaira. Mélyebben található vízrétegek elérésére, későbbi rügyfakadásra és az alkoholszint csökkentésére törekednek.

A minőségi borok kereskedésével foglalkozó Liv-ex (The London International Vintners Exchange) mintegy 35 000 bort vizsgálva azt állapította meg, hogy az elmúlt 30 évben megemelkedett a borok alkoholtartalma. A feljegyzett adatokat közel húszezer palack tekintetében a címkék ellenőrzésével is igazolták. A legfontosabb borvidékeken (Bordeax, Toszkána, Kalifornia, Piemont) 0,5-1% különbség van az 1990-1999 és 2000-2009 időszakok átlagos alkoholtartalma között, a 2010-2019 időszakban pedig jellemzően szintén, de kisebb mértékben nőtt az alkohol mennyisége a palackokban. A legkisebb változás (kb. 0,2%) a burgundi borok esetén tapasztalható, a kaliforniai borok pedig az utolsó 10 évben némileg a csökkenés felé indultak el, ami a 2000-2009 között jellemző 14,5% feletti átlagos érték mellett érthető is.

A borok alkoholtartalma alapvetően a szőlőben található cukor mennyiségétől függ. A bogyók magasabb cukortartalma előrehaladottabb érési állapotot jelent, aminek az oka lehet éghajlatból fakadó, de akár a céltermék előállításához szükséges borászati technológia is. A legtöbb esetben azonban a forró, száraz nyarakat, a felmelegedés miatt a 30-40 évvel ezelőttinél magasabb átlaghőmérsékleteket, az éjszakai lehűlések mérséklődését teszik ezért felelőssé.

Egy 2011-ben a Journal of Wine Economics folyóiratban megjelent, Kalifornia borszőlőültetvényeiben végzett kísérletek, valamint adatgyűjtések alapján készült tanulmány kimutatta, hogy a megelőző 10-20 évben a borokhoz felhasznált szőlő cukortartalma azokban az években is nőtt, amikor viszonylag alacsony volt a hőségindex. Emellett a vörösborok és a prémiumborok előállításához felhasznált szőlőket magasabb cukorfokkal szüretelték, illetve az alacsonyabb szőlőárakkal dolgozó borvidékeken a szőlő cukortartalma is alacsonyabb volt. A kutatók összességében azt állapították meg, hogy a növekvő cukortartalom, ebből adódóan a borok folyamatosan emelkedő alkoholtartalma elsősorban nem az időjárásnak, hanem a borászatoknak volt köszönhető, vagyis a technológia által állított követelmény következménye. Ez pedig részben a „Parker-hatás” miatt alakult ki a kétezres években, amikor a borászatok a piaci keresletre reagálva érettebb ízeket kerestek és intenzívebb borokat kezdtek előállítani.

Borpiac

Megszüntetik az Egyesült Királyságban eredetileg január 1-től tervezett, de végül július 1-gyel bevezetett Vl-1 nyomtatványt. A Brexit utáni helyzethez kialakított bürokratikus intézkedés nagy vitákat váltott ki már 2020 őszén is, ezért a brit kormány fél évvel elhalasztotta a bevezetését. Az import tanúsítványként szolgáló nyomtatvány előírása, valamint a hozzá kapcsolódóan az uniós borok számára előírt laborvizsgálat jelentős idő- és költségnövekedést idézett elő, ezáltal ellátási gondokat okozott a borpiacon. Az országban forgalomba hozott borok 99%-a importból, 55%-ban az Európai Unióból származik. A borágazat éves forgalma mintegy 11 milliárd fontot tesz ki, és a teljes ellátási láncot tekintve kb. 130 ezer embernek ad munkát.

A Mediobanca, a Sace és az Ipsos olasz bor- és szesziparról szóló közös jelentése szerint 2020-ban Olaszországban 74,9%-kal nőtt az ágazatok termékeinek e-kereskedelme, ezen belül a szakportálokon 435%-kal, az általános piactereken 747%-kal. A borászatok 55,8%-kal nagyobb tőkét fektettek digitális fejlesztésbe, mint egy évvel korábban – szemben a teljes beruházási volumen 14,3%-os, valamint a hirdetési kiadások 13,4%-os csökkenésével.

A the drinks business szerint az RTD (ready-to-drink) italok értékesítésének hirtelen visszaesése a kategória népszerűségének csökkenését jelezheti. Az elmúlt években folyamatosan erősödő termékkategória sikerét a Covid-19 miatti lezárásoknak és az otthoni fogyasztás növekedésének is köszönhette, de a bárok, vendéglátóhelyek újranyitásával ez a vonal gyengülni látszik. Az IWSR múlt havi előrejelzése, mely szerint 2021-ben az RTD italok forgalma megelőzi a borokét az Egyesült Államokban, különösen érdekessé teszi a hírt. A piaci szereplők abban bíznak, hogy a vendéglátóhelyeken ezek az italok beépülnek a fogyasztásba, a menü részévé válnak, így fogyasztásuk csak átmeneti visszaesést mutat.

A hard seltzerek és a sörök piaca az előre jelzettnél gyengébben alakult az elmúlt időszakban. A hard seltzerek kevesebb új fogyasztót hódítanak meg, miközben a választék egyre csak bővül, ami összezavarja és elbizonytalanítja a vásárlókat. Bár elemzők szerint a termékkör értékesítési üteme továbbra is növekedni fog, a növekedés intenzitása lassul.

Egy a Wine Intelligence megbízásából készült tanulmány szerint az Egyesült Királyság idősebb fogyasztói jobban kedvelik a csavarzárat, mint a dugót. A fogyasztók számára ma már ugyanolyan fontos szempont a használhatóság és a funkcionalitás, mint a hagyomány, és az idősebbek szívesebben választják a könnyen nyitható csavaros kupakkal lezárt borokat. A 65 év felettiek körében széleskörű a csavarzár elfogadottsága, 51%-uk kifejezetten szereti ezt a palackzárási formát. A húszas éveik elején járó fiatalok ugyanakkor nagyarányban döntenek inkább a hagyományos dugó mellett. A Z generáció tagjai úgy gondolják, hogy a dugóval lezárt borok jobb minőségűek, a millenniumi generáció pedig leginkább a parafából készült dugókat kedveli a műanyaggal szemben. A 18-24 éves korosztály 18%-ának van ellenérzése a csavarzárral kapcsolatban, míg ez az arány a 65 év felettieknél mindössze 4%.

A világ egyes piacai között ugyanakkor eltérések vannak, az Egyesült Államok idős fogyasztói közül például sokan nem szívesen vásárolják meg azt a bort, amit nem dugóval zártak le.