Légli Ottó: Feladatunk van!

„Depressziós időnk lesz” – hallom ezekben a napokban a rádió időjárás-jelentésében.

Való igaz, kinézek az ablakon – így a karantén kihirdetése után pár nappal – és igen, nem látom a napot, a gyönyörű őszi lombszíneződés élménye már a múlté. A szőlőhegy nyugalomban, pihen. Ilyen napokat élünk ez idő tájt, de az őszi vetések élénkzöld színében ott a jövőnk, a remény. Gondolom, ezt nem csak az én örök optimista szőlőtermelő énem látja így.

A Borászati Füzetek húsvéti számában írtam azt, hogy még nem tudjuk, meddig tart a pandémia, de más lesz az életünk a járvány után, mint azt megelőzően, az szinte biztos. Továbbá biztattam ágazatunkat, hogy ezt az időszakot kihasználva, megújulva jöjjünk ki a helyzetből. Eltelt fél év, most sem tudunk sokkal többet, de valószínűsíthető, hogy a 2021-es esztendő még nem hoz jelentős pozitív elmozdulást a turizmusban, a gasztronómiában és így a borértékesítés számaiban. Ugyanakkor a pincékben egy kiváló 2020-as évjárat van, amiről még sokat fogunk szakmázni.

Személy szerint nagyon bízom benne, hogy lesznek értő fogyasztók, igényes borbarátok, akik mindezt értékelni fogják, s a termelők arcán így megjelenhet a jogos elégedettség mosolya.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa életében dolgos napokkal telt ez a különleges év. A gazdálkodásunkba racionális pénzügyi elemeket kellett beiktatni, alkalmazkodva az új helyzethez, pedig a munka nem volt kevesebb. Köszönet jár a hegybíróknak, a titkárság munkatársainak a tisztességes hozzáállásukért! Csak felsorolásként: Palackposta 2020, krízislepárlás, zöldszüret, HoReCa-pályázat, Jó Bor kampány, piacszervezési intézkedések, ePincekönyv. Talán a legfontosabb: 2004. után új bortörvényünk lesz.

Az előttünk álló feladatokról kicsit hosszabban szeretnék beszélni: tisztában vagyok vele, hogy nem kevesen a mai magyar borgazdasági szereplők közül nem hisznek a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa piacszervezési feladatvállalásában, sőt, bármiféle hosszú távú gondolkodást, tervezést fölöslegesnek tartanak. Bízom benne és remélem, hogy azok a termelők, akik szerepet vállaltak/vállalnak a HNT önkormányzati rendszerében, nem így gondolkodnak. Itt mindannyiunkat emlékeztetném a 2012-es évi hegyközségi törvény szellemiségére és tételes mondataira.

Mi, az elnökség tagjai egyértelműen és hangsúlyosan lehetőséget és felelős szerepvállalást látunk a szakmaközi szervezetben. Sőt, a mai helyzetben a 2016-os ágazati stratégiában megfogalmazott feladatok vállalása evidens érdekünk és kötelezettségünk. Egy szakmaközi szervezet (mint amilyen a HNT is) felelőssége, hogy választott képviselőin/vezetőin keresztül a munkát megtervezze, felügyelje és garantálja annak megvalósítását.

A szakmaközi Bormarketing Bizottságra különösen komoly kihívás hárul. Hosszú távú koncepciót kell alkotnia, remélhetőleg konszenzus mentén. Meg kell tudni találnia azokat a szakembereket, akik ebben – egyes kérdések specialistáiként – készek szerepet vállalni. A bizottság ezzel párhuzamosan javaslatot tesz a menedzsment kialakítására és annak összetételére. Az ő feladatuk és felelősségük lesz a részletes, apró munka elvégzése.

A Biológiai Alapok Bizottsága már közel sem ilyen komplex kihívások mentén fog dolgozni, hisz az abszolút speciális, egyedi igényekkel fellépő ágazat egyetlen (igaz, nagyon fontos!) területe lesz a feladata.

A fenti két bizottság fog keretet jelenteni a HNT elnökség munkájának az előttünk álló években. Komoly feladatok, felelős munkát igényelnek, melynek eredményei hosszú távra kijelölik az ágazat jövőjét.