Hőhullám vagy klímaváltozás – avagy mit lehet elmondani a 2022-es évjáratról?

Európa időjárása

Európán idén két komoly hőhullám is végigvonult, több helyütt 43°C-os forróságot okozva. A hőség és a rendkívüli szárazság aszályos körülményeket teremtett a kontinens nagy részén, elsősorban a legnagyobb bortermelő országokban. Júliusban Spanyolországban és Franciaországban szinte nem esett eső, és Olaszországban is csak az északi területeken, elsősorban az Alpok térségében. Ezek a körülmények a szőlő korai (nagyrészt kényszer-) éréséhez vezettek, Azokon a területeken, ahol az öntözés nem megoldott a bogyók kicsik, héjuk az erős napsugárzástól megvastagodott, húsuk vízhiányos. A kedvező tavaszi időjárás után ígéretesnek mutatkozó termésmennyiségeket minden ország csökkenteni lenne kénytelen, az előrejelzések azonban még számolnak az őszi esők miatt esetlegesen és csak némileg visszapótolt vízmennyiséggel.

Franciaország

Úgy tűnik, az idei minden idők legösszetettebb évjárata Franciaországban: tavaszi fagy, júniusi jégeső és két hőhullám tette próbára a szőlőtermelőket 2022-ben. Ellenben nem kellett tartaniuk a peronoszpórától és a lisztharmattól.

Az elmúlt években tapasztalthoz képest elenyésző mértékű fagykár jelentette idén a legkisebb kihívást a francia termelők számára. A nyárral beköszöntő extrém időjárás több helyütt nem csak az ezévi termést, de a szőlőtermelés fenntartását is veszélyezteti. A Vitisphere végigvette a fontosabb régiókat, és részletesen beszámolt a károkról.

Júniusban Bordeaux-t 10 napig tartó jégesősorozat sújtotta. A régió különböző területeit érintő viharzóna összesen tízezer hektárnyi szőlőültetvényt károsított és a termés több mint 30%-át semmisítette meg. Cognac tartományban 13,5 ezer hektáron a termés mintegy 15%-át pusztította el a jég. A vihar ezután keletre fordult és négyszer csapott le Beaujolais-ban. Bő félóra alatt 80-130 mm eső esett, nagyobb olívabogyó nagyságú jéggel, és két kb. 40 kilométer átmérőjű körzetben tüntette el a szőlő 30-80%-át. Hérault ültetvényeit is jelentősen károsította a jégeső, bár a pusztítás csak mintegy 500 hektárt érintett, ott azonban akár a 80%-ot is meghaladhatja a terméskiesés. Champagne és Côte des Bar területeit csak kisebb mértékben, összesen 250 hektáron érintette vihar.

A Rhone-völgyében tavaly október óta alig 250 mm csapadék esett, szemben az előző húsz év 400-600 mm-es átlagával. 2019. és 2020. szintén rendkívül száraz évek voltak, így a csapadékdeficit még hangsúlyosabb. A június közepén leesett 10-50 mm eső csak átmenetileg tudott enyhíteni a szőlőtőkék vízhiányán, ezért a szárazságstressz hamarosan újra észlelhető lesz az ültetvényekben. A hajtások növekedése szinte teljesen leállt, és a tőkék néhol már hullatni kezdték a leveleiket.

Bordeaux-ban emellett tűzvész is pusztított július közepén. Az idei második hőhullám – mely egyesek szerint valójában „csak” a klímaváltozás, – több napig tartó 40°C feletti hőmérsékletet hozott. A hőség következtében összesen mintegy húszezer hektárnyi erdő égett le, és közel negyvenezer embernek kellett elhagynia az otthonát. A szél a füstöt Sauternes szőlőibe szállította, ezért az idei borokban akár a füstíz is megjelenhet majd, amire Európában eddig nem igazán volt példa.

Cahors dűlőiben és Côtes du Lot területein a Merlot ültetvények kerültek veszélybe, mivel az elmúlt időszakban a hőmérséklet többször is meghaladta a 40°C-ot. A fajta sem a sok esőt, sem a vízhiányt nem viseli jól, a kiegyensúlyozott környezeti feltételek pedig egyre ritkábban adottak a régióban. A júniusi jégesők átlagosan 50%-os kárt okoztak az ültetvényekben, a sérült bogyók pedig még nehezebben viselik a vízhiány miatti stresszt. A fiatal tőkék esetén az okozza a legnagyobb a gondot, hogy a bogyók sárgulnak, a levelek lehullnak, a hajtások pedig fonnyadnak. A hőség és szárazság miatt a szőlők kiégnek, a bogyók kicsik és érésük lelassult. A termelők lassan elhagyják a területeket, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt.

Côtes du Rhône szőlőterületei az időjárás szárazabbá és melegebbé válása miatt 3-5 éven belül eltűnhetnek, ha nem oldják meg az öntözhetőséget. Uniós forrás segítségével ezért a helyi szervezetek olyan terven dolgoznak, amely a Rhone vizét felhasználva mintegy 400 hektárnyi szőlőterület vízellátását oldhatja meg akár már jövő évtől. A projekt nem a termés növelésére, mindössze a tőkék fennmaradására szolgál, ugyanakkor tény, hogy az öntözött tőkék bogyói nagyobbak és nehezebbek lehetnek.

Míg a jégkár mindössze kb. 30 ezer hektárt érintett Franciaországban, a hőség és szárazság jóval nagyobb területen sanyargatja a szőlőtőkéket. A nagyobb borvidékek közül Languedoc-ot ugyanakkor mind a jégeső, mind az aszály megkímélte. A franciák alapvetően átlagos mennyiségű, de az elmúlt éveknél némileg jobb minőségű termésre számítanak. Augusztus közepén ráadásul az ország nagy részén esett az eső, néhány borvidéken nem is kevés.

A nagy meleg miatt idén rendkívül korán, Aude megyében már július 25-én megkezdődött a szüret egy friss, száraz muskotály küvé alapanyagául felhasznált szőlőt termő 1,5 hektáros ültetvényen.

Olaszország

Olaszország északi régióiban rekordszárazságot hozott az idei év, míg az ország középső részén az elmúlt 30 év legmelegebb júniusát élték meg a termelők. Több régió is vészhelyzetet jelentett az aszály miatt. A termés augusztus elején még átlagosnak ígérkezett, de kívánta az esőt, és a hőség, valamint a bizonytalan csapadék-kilátások miatt egyelőre még bármi belefér a becslésekbe.

A Confagricoltura (az Olasz Mezőgazdasági Konföderáció, az olasz mezőgazdasági vállalkozások érdekképviseleti szervezete) szerint a szárazság átlagosan mintegy 10%-kal csökkentette a várható termést, míg azokon a helyeken, ahol jégeső is pusztított, ez az arány magasabb lehet. Az öntözött területeken némileg jobb a helyzet, de a forróság miatt a talajba kerülő víz szinte azonnal elpárolog, és csak egy része hasznosul ténylegesen. A mérsékelt hatásfokú öntözés a termelési költségeket jelentősen növeli, míg a termésnek zömmel csak a megtartására képes, növelésére kevésbé. A bogyók a legtöbb tartományban kisebbek és a szárazság miatt nehezebben érnek. Ahol azonban lehetett öntözni, ott jó minőségű termésről számolnak be. Általánosságban 10%-os visszaesés várható.

Aggodalomra adnak okot az egyre növekvő arányban megjelenő kártevők és betegségek is. Piemontéban és Veneto területén erősen terjed a szőlő aranyszínű sárgaság. Több északi tartományban elszaporodott a japán cserebogár és akár nagyobb területeken is eltüntette a tőkékről a leveleket.

Pugliában már megkezdődött a szüret és egyelőre nem számoltak be veszteségekről. Liguria, Abbruzzo, Lombardia és Umbria tartományokban az aszály miatt kb. 20%-os terméscsökkenés várható, de egyes területeken akár a 40%-ot is elérheti. Emilia Romagna területein a 25-30%-os visszaesés sem kizárt, miközben Campania és Sicilia termelői csak 10%-os terméskiesésről számolnak be.

Augusztus közepén Olaszország északi felét is elérte a kiadós eső, ami sokhelyütt enyhítette az aszály hatásait. Elsősorban a később érő fajtáknál ez kitelítheti a bogyókat és csökkentheti a terméskiesés mértékét. A forróság megszűnése és a csapadék emellett újra beindíthatja az érést azoknál a tőkéknél, amelyek a túlélésre koncentrálva az elmúlt időszakban szinte teljesen leálltak.

Spanyolország

Az Ibériai-félszigeten szintén perzselő hőség jellemezte a júliust, akár késő éjszaka is 30°C körüli hőmérsékletértékekkel. A forróság miatti szárazság kedvezett a tüzek kialakulásának, ami helyenként a szőlőültetvényeket is károsította. A termés a vízhiány miatt töpped, mazsolásodik, és a tüzek közelében a füst is beette magát a bogyókba. Az öntözött ültetvényeken a helyzet némileg jobb, a növekvő költségek miatt azonban sokaknak kellett felmérniük és újragondolniuk a vízpótlás gazdaságosságát. Összességében egyelőre bizonytalanul alakulnak a spanyol terméskilátások, de általánosságban 10%-os csökkenéssel számolnak.

Kalifornia

Sonomában szintén kivételesen korán, már július 29-én megkezdődött a szüret. Az augusztus 10. körülre várt mustfokok a meleg időjárás miatt július végén már mérhetőek voltak, így a habzóbornak szánt Pinot noir szőlőt nem lehetett a tőkéken hagyni. A meleg tavaszi idő, a korán beköszöntött nyár és a csapadékhiány miatti korai érés akár kedvező is lehet, hiszen a gyakori erdőtüzek (elsősorban a füst) károsíthatják a termést, de akár magukat a borászatokat is, ahogy arra két éve is volt példa. A termés ugyanakkor némileg elmaradhat az átlagtól a tavaszi fagy és a virágzáskori esős időjárás miatt. A szőlő a termelők szerint jó beltartalmi értékekkel bír, így magas minőségű borokra számítanak az idei évjáratból.

Egyesült Királyság

Az Egyesült Királyságban egy tavaly megjelent tanulmány 2050-re jósolta a 40°C feletti hőmérsékleti értékeket, amit azonban már idén megtapasztalhattak a britek, és nem csak a szigetország déli részén, de az érintett terület egészen Anglia középső részéig terjedt.

Egy másik, az OENO One című borászati szaklapban megjelent tanulmány szerint a klímaváltozás kifejezetten kedvez a szőlőtermesztés terjedésének a szigetországban. Angliában és Wales-ben jelenleg mintegy 3800 hektáron termesztenek borszőlőt. A melegedő és szárazabbra forduló éghajlat elsősorban a Pinot noir és a Chardonnay számára kedvező, melyek egyre megbízhatóbban és jobb minőségben teremnek. Az elsősorban champagne-stílusú habzóborokat készítő borászatok éves szinten már mintegy 15,6 millió palack bort állítanak elő. 1980. óta a vegetációs időszak átlaghőmérséklete 1°C-kal nőtt, és 2040-ig további 1,4°C-os melegedést jósolnak a tudósok Anglia keleti-délkeleti részén. Ez a változás a becslések szerint mintegy 33 700 hektárnyi területet tehet alkalmassá a szőlőművelésre, és a habzóborok után megnyithatja a lehetőséget a csendes Pinot noir, a Sauvignon blanc, a rizlingek, a Semillon és olyan rezisztens fajták előtt, amelyek most még nehezen termeszthetők az angliai éghajlaton. A tanulmány szerint idővel akár a champagne-i, burgundiai vagy badeni csendes boroknak megfelelő termékek is készülhetnek az Egyesült Királyság borászataiban.

Magyarország

Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján az idei év 1901. óta a legszárazabb: 2022. első hét hónapjában összesen (országos átlagban) mindössze 207 mm csapadék hullott. Az Alföldön az ezévi csapadékösszeg sokfelé még a 150 mm-t sem éri el. A hosszú idősoros adatokból jól látszik, hogy a csapadék éves mennyisége fokozatosan csökken, bár az évek során az ingadozás akár nagymértékű is lehet. Jelentős hatása van ugyanakkor a csapadék eloszlásbeli változásának is: az ország középső részén a korábban jellemzőnél nagyobb mennyiségű eső esik, azonban időben koncentráltabban. A rövidebb idő alatt lehulló nagyobb mennyiségű csapadék másképp hasznosul, és a kevesebb esős nap egyben több száraz napot is jelent.

Egy magyar tanulmány szerint a vegetációs időszakban az elmúlt években intenzívebb csapadék volt jellemző, miközben nőtt a száraz napok száma. Ha a tavaszi és nyári időszakban a napok legalább fele száraz, az alapvetően aszályos időszaknak számít, főleg, ha a csapadékos napokon is kevés az eső. Az adatok azt mutatják, hogy a súlyosan aszályos évek 1990. után jelentkeztek, azóta azonban az idei már a kilencedik. A következő 30-40 évben várhatóan az évek kb. egyharmada lesz majd aszályos, a század végére azonban ez az arány is növekedni fog. Ugyanígy húsz évből jelenleg átlagosan háromban alakul ki súlyos aszály, de 2060. után az ilyen évek száma valószínűleg harmadával nőni fog.

A met.hu adatai alapján a 2010-től 2020-ig tartó évtized 1,1°C-kal volt melegebb az előző 30 év átlagánál. 1901. óta az idei július volt a legszárazabb és az ötödik (2012. óta a negyedik) legmelegebb. Az NDVI vegetációs index térkép szerint jelenleg kb. annyi a fotoszintetikusan aktív növényzet, mint tavaly októberben.

Az említett tanulmány és az abban alkalmazott modell szerint a károsanyag-kibocsátás szintjének fenntartása szárazabb és melegebb éghajlati viszonyok kialakulásához vezethet Magyarországon. Eszerint az Alföld, a Kisalföld és a Dunántúl északkeleti része a század végére szárazzá válhat, és az ország nagy része alapvetően erdős sztyeppévé változhat. Az általában esősebb júniusi időszakban 1971. és 1990. között az ország 84%-a még nedves területnek számított. A 2001-2020-as időszakban ez az arány már csak 68% volt. Ugyanezen összehasonlításban az ország északi-középső területein ugyanakkor a nedvesebb kategória felé való eltolódás volt megfigyelhető. A következő húsz évben várhatóan így is megnövekszik majd a szárazabb területek kiterjedése, a nedvesebb területek aránya pedig a század végére akár 35% alá eshet.

Az ilyen mértékű szárazság és meleg már nem tesz jót a szőlőnek. Bár idén nem kezdődött a szokásosnál korábban a szüret, a koranyáron még kifejezetten jónak ígérkező termés augusztus elejére (a termésbecslés alapján) mintegy harmadával csökkent a vízhiány következtében. A bogyók sok területen töppedtek, héjuk megvastagodott, víztartalmuk alacsony. Az öntözött ültetvényeken a helyzet jobb lehet, ezek aránya azonban meglehetősen alacsony.

Ennek megfelelően néhány már leszüretelt fajta esetén a lékihozatal nem éri el a 65%-os alsó határértéket.

Gazdasági környezet

A 2022-es év geopolitikai eseményei, elsősorban azonban az orosz-ukrán háború az előző évszázad nehéz időszakait idéző gazdasági helyzetet teremtett. A modern gazdaság, valamint a lakosság mindennapi élete a gyakorlatban és a mindennapokban szinte észre sem vehető mélységekig épült a kőolajszármazékokra és a földgázra. Az ellátási nehézségek jelentősen súlyosbították a Covid-járvánnyal indult problémákat. Szélesítették az alapanyagok hiányát, az áremelkedéseket az energiaárak elszabadulásával megugró inflációs rátákkal tetézték a legtöbb országban. A fogyasztók a válsághelyzetre szinte azonnali keresletcsökkenéssel reagáltak Európa legnagyobb részén. Az alapvető élelmiszerek árának azonban csak az első körös drasztikus emelkedésén vagyunk túl, azon, amelyet a geopolitikai helyzet okozta gazdasági válság generált. A második hullámot az idei természeti hatások, vagyis a kontinens mezőgazdasági árutermelő területének legnagyobb részét sújtó aszály miatti terméskiesés okozza majd, ami már elkezdte éreztetni hatását a gabonafélék learatása után, de az élelmiszer mellett takarmányként is nagy mennyiségben felhasznált kukorica és napraforgó betakarítását követően éri majd el várhatóan a csúcspontját.

A KSH adatai alapján az infláció júliusban 13,7%-ra emelkedett, míg júniusban az ipar belföldi értékesítési árai átlagosan 45%-kal voltak magasabbak a tavalyinál. Az áremelkedés az energiatermelő ágazatokban volt a legnagyobb (átlagosan 69%), míg az élelmiszeripari termékek összességében 24%-kal kerültek többe júniusban, mint egy évvel korábban.

A fogyasztói árakról szóló gyorsjelentés (Gyorstájékoztató 2022. augusztus 9.) szerint elsősorban az élelmiszerek drágultak (egy év alatt 27%-kal), mégpedig leginkább az alapélelmiszerek, azok, amelyek a mindennapi bevásárlások részét képezik: a kenyér, a tejtermékek, a baromfihús, a margarin, sajtfélék, tészták és a tojás. Ezek ára 37,5-65,8%-kal ment fel egy év alatt, de az előző hónaphoz képest is 5,5-12,7%-os volt a drágulás ezen termékek körében.

Az infláció növekedésével párhuzamosan nőtt az Euro árfolyama is. A február eleji 342 forintról július közepére 410 forint fölé kúszott egy euró ára, és azóta is alig csökkent. A sok tekintetben import termékekre szoruló szőlő- és bortermelők számára a hozzáférhetőség bizonytalansága és a megemelkedett, bizonyos termékek (pl. csomagolóanyagok, palackok stb.) esetében naponta változó beszerzési árak egyszerűen lehetetlenné teszik a tervezést és a gazdaságos üzletmenetet.

Szintén a jövedelemtermelő képességet csökkenti, hogy augusztus első felében a (nem hatósági áras) gázolaj ára 740 Ft volt, ami Európában még így is csak a 16. legmagasabb. A vásárlási korlátozások a termelőknek a zöldmunkák elvégzésében is gondot jelentettek már, de a szüret idején megemelkedett felhasználás további nehézségeket okozhat. Nagyobb probléma azonban, hogy a nem helyben felvásárolt szőlőt jelentősen megdrágítja a magas üzemanyagár, így a helyi feldolgozóüzemmel nem vagy csak korlátozottan rendelkező borvidékeken a szőlő árát várhatóan lefelé tolja majd a szállítási költség, a borászatok már eddig is magas kiadásait pedig tovább növeli, vagyis egy liter bor előállítása az idei szüretben jóval többe fog kerülni, mint egy évvel korábban. Ha ehhez hozzávesszük a szőlőtermelési költségek drasztikus emelkedését és a vártnál alacsonyabb termésmennyiségek miatt kínálatiból várhatóan enyhén keresletivé alakuló borszőlőpiacot, akkor joggal gondoljuk, hogy a borászatok (saját egyéb költségeik emelkedését is figyelembe véve) jövőre kénytelenek lesznek akár jelentősebb áremelési igényt érvényesíteni kereskedelmi partnereiknél.

A kereslet általános csökkenésének folytatódása azonban a készletek felhalmozódásához, bennragadásához vezethet annak ellenére, hogy a 2022-es évjárat a korábbi éveknél várhatóan kisebb forgalmi mennyiséget eredményez majd.

Bár a fentiek alapvetően folyamatosan emelkedő termelési költségektől és csökkenő fogyasztástól terhelt, bizonytalan piaci helyzetet vázolnak fel, az ágazat egyelőre nincs válsághelyzetben. Az idei értékesítési adatok azt mutatták, hogy az elmúlt évekhez képest több bor fogyott a nyár elején, és a magyar fogyasztók jellemzően az európai átlagnál némileg lassabban és más termékek tekintetében csökkentik a vásárlásaikat. A vásárlóerő drasztikus csökkenése azonban hamarosan éreztetni fogja hatását, és a polcokról elfogyni nem akaró borokban, ezen keresztül pedig a borászatok bevételkiesésében manifesztálódik majd.

Források:

www.ksh.hu

winetitles.com.au/

www.vitisphere.com/

www.pressdemocrat.com/

www.reuters.com/

www.thedrinksbusiness.com/

www.met.hu

edo.jrc.ec.europa.eu/

www.ilnordestquotidiano.it

Ciatti Global Market Report 2022. július (www.ciatti.com)

Tovább nőhet a súlyosan aszályos évek száma a század végéig Magyarországon – Szabó Péter és Pongrácz Rita elemzése (masfelfok.hu/)

Erdős-sztyeppévé változhat szinte egész Magyarország, ha hagyjuk elszaladni a klímaváltozást – Kis Anna, Szabó Péter és Pongrácz Rita elemzése (masfelfok.hu/)