Héjon erjesztett fehérborok – Interjú a grúz agrárminiszterrel

A héjon erjesztett fehérborokat 2020-ban vették fel a különleges borok kategóriájába: a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal (OIV) közgyűlése a kvevriben készülő borok meghatározását annak kapcsán fogadta el, hogy a hagyományos, agyagedényes technológiát alkalmazó ősi grúz borkészítési eljárás 2013-ban felkerült az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív UNESCO-listájára.

Interjú a grúz agrárminiszterrel

A héjon áztatott fehérborokról 2017-ben grúz kezdeményezésre indult a párbeszéd az OIV-n belül. Az ősi grúz eljárással agyagedényekben, hosszú héjon- és kocsányon-tartással készülő borok itt szinte összefonódtak az országarculattal.
Ez a borkészítési eljárás a boroknak sajátos ízkaraktert és néha narancsos-borostyános színt kölcsönöz. Grúzia szempontjából komoly eredménynek számít, hogy az OIV Borászati Eljárások Nemzetközi Kódexében szereplő különleges borok – így a jégborok, likőrborok és egyéb speciális eljárással készüllő borok – közé ez a borfajta is bekerült, hiszen ezzel az ország szőlő-¬ és borkultúrájának történelmi, szakmai és kulturális értékét ismerték el.
A nemzetközi elismertség jelentős állomásai:

  •  2013-ban a hagyományos kvevri-technológiát alkalmazó ősi grúz borkészítési eljárás felkerült az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív UNESCO-listájára;
  •  2017-ben az Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának elismert szaklapja, a PNAS cikke számolt be egy olyan biomarker-kutatásról, mely a kora kőkorszakig visszamenően (Kr.e. 6000-5800) utal szőlő jelenlétére a Dél-Kaukázus és Grúzia területén;
  • 2017-ben a Guiness Rekordok Könyvébe a világ legősibb boraként került be a Gadachrili Gora és Shulaveris Gora területén zajló régészeti feltárás során előkerült eszközökön azonosított bormaradvány.

Az új termékkategória meghatározása fokozottabban irányítja rá mind a szakma, mind a fogyasztók figyelmét a kvevriben készülő borokra, így azok bírálata, értékelése immár készítési eljárásuk és jellegzetes ízkarakterük figyelembevételével történhet. Ez azt is jelenti, hogy a tanninos ízvilág és a bor színében található narancsos árnyalat könnyebben magyarázható el a fogyasztók és a szakma számára, továbbá a borversenyeken különálló kategória kialakítására is lehetőséget teremt.
Héjontartással nemcsak Grúziában készülnek fehérborok, más bortermelő országok, mint Franciaország, Olaszország vagy Szlovákia, szintén állít elő narancsborokat: az OIV Borászati Eljárások Nemzetközi Kódexének ezen kiegészítése tulajdonképpen egy nemzetközileg elfogadott meghatározást rögzít.