Készletnyilvántartás – interjú Frittmann Jánossal

Fontos tudni, hogy mennyi bor található a pincékben, amely nélkül szinte tervezhetetlen az ágazat működőképessége. Minden évben, szüret előtt elhangzik, hogy óriásiak a készletek, a felvásárlók nem akarnak sem bort, sem szőlőt venni, így sikerül lenyomniuk az árakat. Éppen ezért a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elhatározta, hogy havonta bekéri az aktuális borkészletre vonatkozó adatokat. „Nincsen olyan cég, aki ennek az elvárásnak fél óra alatt ne tudna eleget tenni”- hangsúlyozta Frittmann János, hogy akinél mégsem megy, ott gond lehet a nyilvántartással. Ez nem lehet teher a borászok számára. A HNT elnökségi tagja hozzátette, a pincekönyvben szereplő számok alapján a termelők beküldik az adatokat, amelyeknek egyébként is naprakésznek kell lenniük.

Szeretnék elérni, hogy hamis vagy kitalált információkra senki ne tudjon hivatkozni, azokkal ne élhessen vissza. Nagyon fontos a szakmán belül is látni az éppen aktuális helyzetet, hiszen például éppen ez alapján határozhatók meg a szüreti árak, ami megvédi a termelőket.

A készletjelentést havonta kell leadni, de kifelé nem lesz nyilvános, kizárólag belső használatra szánják.

A tapasztalatok szerint az elmúlt néhány évben már nem beszélhetünk túltermelésről, csökkentek a borkészletek. Az ideinél talán csak 2017-ben volt kevesebb bor  a pincékben, amikor nullás készlettel fordult a borágazat. Tavaly nagyobb bormennyiséggel indultak a szüretnek – s bár kisebb volt a termés -, a piacokon alacsony árak alakultak ki. Ez a továbbiakban nem lesz tartható, a gazdálkodóknak elvárható hasznot kell termelniük.

Ha a begyűjtött adatokhoz hozzátesszük a termésbecslést, akkor viszonylag jól számolható mennyiséget kapunk. A szüret kezdetére – augusztus közepén – is látni lehet majd, mennyi bor maradt készleten. A felvásárlási árakat természetesen ezen túl még befolyásolja például a zöldszüretért és a  krízislepárlásért kapható összeg. Frittmann János bízik abban, hogy a zöldszüret nem lesz jövedelmezőbb, mintha a termelők eladják a szőlőt vagy befejtik a bort a hordókba. Ehhez persze megfelelő szőlő felvásárlási- illetve borár kell.

Ma a magyar bor értékét elsősorban az ágazat nagy hazai piaci szereplői tudják befolyásolni, s ez visszahat a szőlőárra is. „Számításaink szerint a koronavírus okozta károkban elsősorban a családi borászatok érintettek, hiszen a korlátozások a HORECA beszállítóit hozták nehéz helyzetbe”- magyarázta a szakember, hogy az élelmiszerkereskedelem sokat átvállalt ezen a területen, ám bíznak benne, néhány hónapos kihagyást követően az idegenforgalom, újra beindul. Sajnos napjainkban a magyar bor ára meg sem közelíti a világpiacon szereplőkét. Frittmann János elmondta, ma az alsó- és közép szegmensben található borokból nincsen túlkínálat, ám nehéz megbecsülni, mennyi importtal számolhatunk.