Bakonyi 100

Éppen Károly-napon rendezték a Bakonyi 100 emlékkongresszust a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Georgikon Campusán, ahol Bakonyi Károly szőlőnemesítő nem hétköznapi személyiségére, szakmai, emberi értékeire emlékeztek. Az egész napos program mamutfenyő-ültetéssel kezdődött a keszthelyi várkertben, majd ünnepélyes rövid megemlékezéssel és koszorúzással folytatódott a Szent Miklós-temetőben, Bakonyi Károly sírjánál.

A délutáni emlékkongresszuson Szabó Péter főszervező, a Magyar Tudomány- és Innováció-menedzsment Alapítvány elnöke köszöntötte a megjelenteket. A rendezvény fővédnöke, Nagy István agrárminiszter képviseletében V. Németh Zsolt kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos röviden méltatta Bakonyi Károly életpályáját, lebilincselő személyiségét, utalva arra, hogy életművét, amely méltán került be a Magyar Értéktárba, a szőlő és a bor óriási szeretete nélkül nem tudta volna végigvinni.

Világhírű szőlőnemesítőink voltak/vannak (Kocsis Pál, Szegedi Sándor, Bakonyi Károly és még sokan), a mi feladatunk továbbvinni az örökségüket, mondta köszöntőjében Gyuricza Csaba, a MATE rektora. Cserszegtomaj egy nemesítő munkájának és szőlőfajtájának köszönheti ismertségét, nevét. Az egyetem, a MATE feladata a színvonalas oktató-kutató munka, illetve annak integrálása, ezen a téren mindent megtesznek az ágazat fejlődése érdekében.

Rózsa László, a MATE Georgikon Campus főigazgatója elmondta, hogy a keszthelyi főiskolánál, egyetemnél, a jogelődöknél 220 évre nyúlik vissza a szőlőnemesítés. Bakonyi Károly fajtái, elsősorban a Cserszegi fűszeres, világhírnévre tettek szert, és napjainkban is folytatódik a megkezdett munka. Bakonyi Károly élete és szakmai, társadalmi munkássága során mindenben segítette az egyetemi dolgozókat, tanárokat, munkatársakat, mindig méltóképpen fognak rá emlékezni.

Nyitrainé Sárdy Diána, a MATE Szőlészeti és Borászati Intézet igazgatója kiemelte, hosszú út volt, míg a szőlész-borász mérnöki képzés szabad utat kapott, pedig a két szakmát nem lehet, nem szabad szétválasztani. Ma már akkreditálva van a szőlész-borász BSc- és MSc-képzés is, sőt, TDK-szekció is született szőlész-borász témában. A Szőlészeti és Borászati Intézet nagy jövő előtt áll; a hagyományok és a mai szellemi tudás ötvözésével tudnak a kutatásra összpontosítani. Nem hagyhatják azonban figyelmen kívül, hogy – bár a borászat igenis tudomány – az intézetnek elsősorban a szakmát kell szolgálnia, feladatkörében a „mindentudás egyeteme” kell, hogy legyen.

A Cserszegi fűszeresre, annak hatalmas ismertségére hegyezte ki a köszöntőjét Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának alelnöke. A nemesítő híres fajtáját ma több mint 4000 hektáron ter­mesztik Magyarországon, ami az összes szőlőterület 6,6 százaléka; nincs még egy ilyen sikeres fajtánk. Bakonyi Károlyról szólva idézte egyik mondását: „akkor jó a bor, ha jól lehet inni”. Bakonyi Károly igen szerény ember volt, sokat lehetett tanulni tőle, sokat anekdotázott, szerette és meghallgatta az embereket. Egész életében azt csinálta, amit szeretett, boldog ember volt. Kevés szőlőnemesítő mondhatja el, hogy a fajtája még életében borként sikeres lett; ő ezen kevesek közé tartozik.

Ruzsics Ferenc, a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke 13 évig volt Keszthely polgármestere. Jelezte, hogy 2022 jeles esztendő lesz: 775 éves lesz Keszthely városa, és 225 éves a Georgikon, amely megbecsült tanáraival, kutatóival mindig is a város szellemi életét erősítette, gazdagította; mint fogalmazott: „ők a mieink”. Bakonyi Károly nagy ember volt, a szó legnemesebb értelmében; határozott, de végtelenül türelmes, mindenkit meghallgatott, de véleményét nem rejtette véka alá, egyenes volt, nem hagyott nyitva kérdéseket.

Sáringer-Kenyeres Marcell, Keszthely önkormányzati képviselője egykori hallgatóként emlékezett Bakonyi Károlyra, a nemesítő rendkívüli és példaértékű pályájára. 1963-tól haláláig a városban élt és alkotott, ő volt a Zala megyei borfesztivál megalapítója, elindítója, a Da Bibere Zalai Borlovagrend nagymestere.

Személyes élményét osztotta meg a jelenlevőkkel Bóna Lajos, a Magyar Növénynemesítők Egyesületének elnöke. Pusztamérgesen találkoztak a „gabonások” (vagy 30 ország több mint 100 kutatója), és éppen a jó Cserszegi fűszerest kóstolták, amikor kapták a lesújtó hírt, hogy Bakonyi Károly meghalt. A szőlőnemesítés hosszú, 20-30 évig is eltartó folyamat, nem véletlen a mondás: „a jó fajta túléli a nemesítőjét”.

Az én édesapám című előadásában a családi kötődésekre, édesapja óriási családszeretetére emlékezett Bakonyi Judit. Emberséget, szakmaszeretetet, hitet, kitartást tanulhattak a gyerekek az édesapjuktól, amit ők is igyekeznek továbbvinni. Bakonyi Károly fajtái nevében (Hunnia, Pátria, Pelso stb.) hazaszeretete is visszaköszön. Édesapja hitvallásáról A bor és én című írását olvasta fel.

Bakonyi László elsősorban édesapja szakmai munkásságát emelte ki. Bakonyi Károly valóban nemzetközileg elismert szőlőnemesítő és szaktekintély volt. Megszívlelendő üzenete: tegyétek a dolgotokat legjobb tudásotok szerint, és közben gondolkozzatok.

A Várkertben elültetett mamutfenyő-csemetét Pálfi Dénes ajánlotta fel, aki az emberre és az önzetlen jó barátra emlékezett. Szavai szerint nem volt még Magyarországon olyan szőlőnemesítő, aki ilyen sikeresen és eredményesen, és ilyen emberséggel dolgozott volna. Szakmai gondolatai közül a rezisztencianemesítés egyre nagyobb fontosságára hívta fel a figyelmet.

Bezerics Csaba diákként sokat tanult a nemesítőtől, aki főleg „rávezetéssel” tanított. A Bakonyi Károly által is gyakran idézett régi mondásnak, miszerint aki szőlőt telepít, nagy urat vesz a hátára, az igazságát csak később tanulták, értették meg. Szinte mindenben igazolta az élet a nemesítőt.

A Cserszegi fűszerest Kállay Miklós értékelte borász szemmel, és egy húsz évvel ezelőtti szakmai előadásának lényegét ismertette. Vegyészként találkozott először a borral és Bakonyi Károllyal is borversenyeken. Bakonyi Károly mindig azt kérdezte, hogy a megtermett sok jó szőlőből mikor készítenek már bort. Abban az időben, az 1970-es években a szőlész és a borász jószerével még nem is ismerte egymást; a két szakmát külön oktatták. A 2001-ben, Karcsi bácsi 80. születésnapjára készült előadásban boranalitikai, bortechnológiai értékelések szerepeltek a Cserszegi fűszeres és néhány más szőlőfajta összevetésével.

A Bakonyi-hibridek sikertörténete az országos területi fajtarangsorok tükrében címmel tartott előadást Varga Zsuzsanna. A nemesítő több sikeres fajtáját, hibridjét (Cserszegi fűszeres, Korona, Nektár, Pátria, Pelso, Rozália, Messiás) említette, területfoglalásukról, és személyes szakmaválasztásánál Bakonyi Károly döntő hatásáról szólt az előadás. Mint fogalmazott: „Karcsi bácsi tehet mindenről!”

Végezetül Hajdu Edit mutatta be a kifejezetten erre az alkalomra, a 100 éves születésnapi megemlékezésre elkészült A bölcs szőlőnemesítő – Dr. Bakonyi Károly élete és munkássága című könyvét, megköszönve a megírásához kapott családi segítséget. A könyvet kedvezményesen vásárolhatták meg az érdeklődők.

Bakonyi Károly nemcsak itthon, de nemzetközi körökben is ismert és elismert. A csopaki születésű szakember egész életét meghatározta a szőlő iránti szeretet. Több mint ötven évig foglalkozott szőlőszaporítással, szőlőnemesítéssel, emellett pedig jelentős oktatómunkát is végzett a keszthelyi egyetemen. Georgikon 28 nevű alanyával világszerte dolgoznak a szakemberek, Cserszegi fűszeres szőlőfajtája pedig ismert és közkedvelt.

Bakonyi Károly élete Hungarikum Életmű, mint kiemelkedő nemzeti érték 2017. március 31-én bekerült a Magyar Értéktárba. Ahogy Hajdu Edit mondta: olyan gyöngyszem, amelynek fénye a fajtáiban ragyog.