A HNT honlapja folymatosan töltődik és frissül 2012. január 19-től.!

 

Hegyközségi szervezet

 

Jogi státusz: köztestület

Működés alapja: a hegyközségekről szók 1994. évi CII. törvény valamint a  szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII törvény, valamint a 127/2009 (IX.29) FVM rendelet.

Működés célja: a hazai szőlőművelés érdekeinek előmozdítása, a bortermelés színvonalának emelése, termékei piacképességének javítása, valamint a korszerű származás- és minőségvédelem meghonosítása célját szolgáló, s az ebben érdekeltek önigazgatásán alapuló szervezetek létrehozása

Szervezet:Három szintes

Területi egységek : borvidéki besorolású településeken 125 hegyközség, 73 ezer tag.

Regionális egységek: 22 borvidéken hegyközségi tanácsok

Országos szint: Hegyközségek Nemzeti Tanácsa

 

Működés:

• minden szinten önálló köztestületek,
• kapcsolatukat jogszabály határozza meg,
• alulról építkező képviselet.

 

Feladatok:

Testületi:

• alapszabály és rendtartás kialakítása, betartatása,
• tisztségviselők és képviselők megválasztása,
• szervezet működtetése, tagnyilvántartás, járulékbeszedés,

 

Szakmai:

• meghatározhatja a célszerű szőlőültetvény telepítést és művelést, az ültetvények rendjét, a szőlőkárosító elleni egységes növényvédelmet, a szüretelés, a feldolgozást, valamint a bor helyi sajátosságoknak megfelelő készítése szabályait, továbbá más, a minőségvédelem szempontjából fontosnak ítélt szakmai követelményeket,
• szabályozhatja az ingatlanok, az utak, vízelvezető árkok állapotára és növényvédelmére, valamint az ingatlanok rendeltetésszerű használatával kapcsolatos létesítmények karbantartására vonatkozó tevékenységet,
• ellenőrzi a hegyszabályok betartását, szükség esetén szankciót alkalmazni,
• a bort hamisító vagy hamis termékjelölést alkalmazó tagját határozattal eltilthatja a településre vagy termőhelyre utaló származásmegnevezés, illetve minőségmegjelölés alkalmazásától,
• a működési területére kiterjedően meghatározhatja a telepíthető szőlőfajtákat, továbbá fajtánként az egységnyi területen termelhető szőlő, must és bor mennyiségét, valamint a legalacsonyabb szüretelési mustfokot

Közigazgatási:

• hatóságként részt vesz a szőlőtelepítéssel és kivágással kapcsolatos engedélyezési eljárásban,
• termőhelyi kataszterbe sorolt területeken gyümölcsös - a csemegeszőlő-telepítést kivéve -, erdő, halastó és nádas művelési ágra történő változtatás, valamint a művelés alól történő kivétel csak az illetékes hegyközség hozzájárulásával lehetséges

·         kiadja a szőlő, a természetes bor származási bizonyítványát,

• vezeti az ültetvény katasztert,
• adatot szolgáltat a jogszabályban meghatározott ügyekben és időpontokban, megalapozza Magyarország EU-s adatszolgáltatását,
• részt vesz EU-s támogatások szakmai előkészítésében,
• megalapozza az oltalom alatt álló eredetmegjelölés, a minőségtanúsítás és eredetvédelem rendszerét,
• helyi borminősítő bizottságokat működtet,
• a szőlészeti-borászati igazgatással összefüggő szakmai irányítási, szervezési, valamint hatósági feladatokat lát el.

 

A borágazatban működő szakmaközi szervezetek esetében a közösségi jog (1234/2007 EK tanácsi rendelet 123. cikk (3) bekezdése) számos feladatot felsorol, amelyeket elláthatnak az ágazati szervezetek. A HNT –  mint terméktanács – ezeket15 éve ellátja.

 

Az alábbi táblázat foglalja össze a 1234/2007 EK tanácsi rendelet 123. cikk (3) bekezdése szerinti feladatokat és a hegyközségi szervezetek által ellátott feladatokat, amelyeket jogszabályok írnak elő.

 

 

Közösségi szabályozás (1234/2007/EK 123 cikk (3) bek.)	Hazai szabályozás és a hegyközségi szervezet tevékenysége
A borászati ágazat termékeinek előállításához, forgalmazásához vagy feldolgozásához kapcsolódó gazdasági tevékenység képviselőiből állnak	Htv. 4.§ szerint a hegyközségi szervezet tagjai: szőlő- bortermelő, felvásárló
a képviselők összességének vagy egy részének kezdeményezésére jött létre	Htv. bevezetése: „érdekeltek önigazgatásán alapuló szervezetek létrehozása” Htv. 3.§ szerint a termelők és felvásárlók által létrehozott köztestület
A szervezet egy vagy több régióban is tevékenykedik	Magyarország mind a 22 borvidékén működik, a HNT tagja a 22 borvidék
Jelentős részesedést képvisel a borelőállítás és forgalmazás területén	Lefedi az árutermelő szőlőtermelők, bortermelők és felvásárlók 100%-át
Nem vesz részt a borágazatba tartozó termékek előállításában, feldolgozásában vagy forgalomba hozatalában	Htv. 52. § értelmében gazdasági tevékenységet nem folytat
Végrehajtanak egyet vagy többet az alábbi tevékenységek közül:
–      termelés és piac ismeretének, átláthatóságának növelése –      a borágazat termékei forgalomba hozatalának koordinációja	Htv. bevezetése: „a hazai szőlőművelés érdekeinek előmozdítása, a bortermelés színvonalának emelése, termékei piacképességének javítása, valamint a korszerű származás- és minőségvédelem meghonosítása célját szolgáló, s az ebben érdekeltek önigazgatásán alapuló szervezetek létrehozása” Htv. 3. § (1) „A hegyközség egy vagy több település termelői és felvásárlói által e tevékenységükhöz fűződő közös érdekeik előmozdítására, valamint az általuk előállított termékek származás-, minőség- és eredetvédelmére létrehozott köztestület.” Htv. VI. fejezet – hegyközségi szervezet feladatai: –        tagnyilvántartás –        összehangolja a szőlészeti és borászati tevékenységet –        adatgyűjtés: szőlőterület, fajta, termelés, felhasználás, készlet, forgalomba hozatal –        adatszolgáltatás az összesített ágazati adatokról
–      szerződésminták kidolgozása	a hegyközségi szervezet jelenleg nem látja el
–      a lehetőségek teljesebb kiaknázása	–        szőlőültetvény kataszter és termőhelyi kataszter összevetése –        részvétel az 1234/2007 EK tanácsi rendelet 103k. cikk szerinti támogatási program kidolgozásában –        borvidéki szerkezetátalakítási tervek kidolgozása –        OEM és OFJ termékleírások kidolgozása
–        információk biztosítása, kutatás	Htv. VI. fejezet: „tájékoztatást ad a tagok tevékenységét segítő, közérdekű információkról” Kiadványok, honlap, hírlevelek, tájékoztatók készítése, cikkek közzététele, konferenciák szervezése, előadások tartása Kutatási projekt: Jedlik Ányos Projekt
–        módszerek a növényvédőszerek, környezetterhelő anyagok használatának csökkentésére	meteorológiai előrejelző állomások működtetése, szaktanácsadói, kutatói együttműködések, rendezvények, tájékoztatók, továbbképzések szervezése a növényvédelemről és növényvédőszer felhasználásról
–        módszerek a termék minőségének javítására a termelés és forgalombahozatal, illetve a borkészítés összes szakaszában	Htv. bevezetése és Htv. 3. § (1) alapján a hegyközségi szervezet erre a célra létrehozott szervezet
–        ökológiai termesztésben rejlő lehetőségek kiaknázása	szaktanácsadói, kutatói együttműködések, rendezvények, tájékoztatók, továbbképzők szervezése a növényvédelemről és növényvédőszer felhasználásról az ökológiai termesztés elősegítésére, bioborok bírálata
–        minőséget igazoló címkék, földrajzi árujelzők (OEM és OFJ) védelme, előmozdítása	Htv. bevezetése és Htv. 3. § erre a célra létrehozott szervezet –        Htv. VI. fejezet: szőlő- és borszármazási bizonyítvány kiadása –        Htv. 47. § d) „képviselheti a hegyközséget a származás-, minőség- és eredetvédelemmel kapcsolatos ügyekben” –        Htv. 47. § g) „kapcsolatot tart a nemzetközi eredetvédelmi szervezetekkel” –        178/2009 Korm. rendelet: termékleírások elkészítése –        127/2009 FVM rendelet: helyi borbíráló bizottságok működtetése OEM és OFJ borok érzékszervi bírálatához
–        integrált termesztés vagy egyéb környezetbarát termesztési módszerek elősegítése	meteorológiai előrejelző állomások működtetése, szaktanácsadói, kutatói együttműködések, rendezvények, tájékoztatók, továbbképzők szervezése a növényvédelemről és növényvédőszer felhasználásról az integrált termesztés előmozdítása érdekében
–        OEM, OFJ borokat illető tájékoztatás	előadások tartása, cikkek, tájékoztatók, tanulmányok készítése, OEM borok borversenyének szervezése
–        mérsékelt és felelős borfogyasztás elősegítése	Htv. VI. fejezet: hegyközségi szervezet feladatai
–        promóció harmadik országokban	Htv. 47. § c) és h) pont szerint a HNT –        a termékek piacra jutását elősegítő szolgáltatásokat szervez –        kiállításokat, borversenyeket, konferenciákat szervez.

 

A szervezet működésének részletesebb bemutatása

 

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a 1994. évi CII. a hegyközségekről szóló törvény (továbbiakban: Htv.) alapján 1996 márciusától működő érdekegyeztető szervezet, köztestület, amely az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Art.) 2. § 21. pontja értelmében a szőlő és bor termékpályán működő terméktanács, amelynek a hegyközségek tagjai illetve a hegyközségek területi szervei egyaránt tagjai (2003. évi XVI. tv. 25. § (2) bek.).

 

A köztestületként működő szervezet alapját a szakmai önkormányzatként működő hegyközségek és borvidéki szinten a hegyközségi tanácsok adják. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsában a hegyközségi tanácsok küldötteik révén látják el képviseletüket.

 

A Htv. 4.§-a szerint a hegyközségek és ezáltal a HNT mint terméktanács tagjai:

• a szőlő és bortermeléssel foglalkozó ágazati szereplők: mindenki, „aki 1000 m²-nél nagyobb területen borszőlőt művel, vagy területnagyságtól függetlenül borszőlőültetvényének termését értékesíti, illetve értékesítésre bort készít”, valamint
• a felvásárlók: mindenki, „aki borszőlőt, mustot, illetve bort továbbfeldolgozás vagy továbbfeldolgozásra értékesítés céljából vásárol”.

 

A HNT a borászati ágazat termékeinek előállításához, forgalmazásához és feldolgozásához kapcsolódó tevékenységek képviselőiből áll. A szervezet jelenleg 73086 tagot tart nyilván, amelyből szőlőtermesztéssel 67182-en, borkészítéssel 24534-en, szőlő- és borfelvásárlással összesen 9878-an, kereskedelmi tevékenységgel pedig 7693-en foglalkoznak. A szervezetnek mindenki tagja, aki áruszőlő és bortermelő tevékenységgel, valamint felvásárlással foglalkozik.

 

A HNT-t és a tagjait jelentő hegyközségeket, mint az „érdekeltek önigazgatásán alapuló szervezeteket” a termelők és a felvásárlók hozzák létre saját kezdeményezésükre (Htv. bevezetése, Htv. 3. §).

 

A hegyközségek a XIII. század óta alulról szerveződő, önkéntesen létrehozott szervezetek, amelyek 1894-ben kaptak törvényi szintű elismerést.

 

A HNT és a tagjai által képviselt területi szervek köztestületi formában működnek, ami a szakmaközi szerveztek elismerésénél a közösségi jog alapján nem jelent kizáró okot. A köztestület fogalma (Ptk. 65. § (1) bek.) alapján ez a szervezeti forma épp azon feladatok ellátásnak hatékonyságát növeli, amelyre a szervezetet közérdekből létrehozták.

 

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) legfőbb önkormányzati testülete a Tanácsülés, melynek tagjai Magyarország borvidékeinek megfelelően létrehozott 22 hegyközségi tanács 1-1 képviselője, valamint a főtitkár. A Tanácsülésen tanácskozási joggal részt vesz továbbá: a Vidékfejlesztési Minisztérium, az MgSzH Borászati Igazgatóság, az Országos Borszakértő Bizottság, az országos szőlészeti-borászati oktatási intézmények, az országos szőlészeti-borászati kutatási intézmények, a napirend szerint érdekelt minisztériumok, szakmai érdekképviseleti szervek, a fogyasztói érdekképviselet és a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetségének egy-egy képviselője.

 

A legfőbb döntéshozó szerv a Tanácsülés, amelynek hatáskörébe tartozik:

·        az alapszabály és más szabályzatok megalkotása és módosítása,

·        a HNT éves költségvetésének megállapítása és a zárszámadás elfogadása,

·        az elnök, az alelnök, az elnökség, és a bizottságok elnökének és tagjainak megválasztása, felmentése, visszahívása, és az összeférhetetlenség megállapítása,

·        a tisztségviselők díjazásának és költségtérítéseinek megállapítása,

·        az elnökség és a bizottságok munkájáról szóló beszámoló megvitatása, elfogadása,

·        döntés az ágazat egészét érintő koncepcionális kérdésekben történő álláspont kialakításáról, minisztériumokkal, országos hatáskörű szervekkel, nemzetközi illetve külföldi szervezetekkel, borvidékekkel való együttműködésről, a Tanács működését jelentős mértékben érintő szerződések megkötéséről (jelentős a szerződés ha az anyagi kötelezettségvállalás értéke az éves költségvetés 10%-át meghaladja),

·        non-profit kft. alapítása vagy alapításában való részvétel, az alapító kizárólagos hatáskörébe tartozó jogkörök gyakorlása,

·        a tisztségviselők elleni kártérítési per indításának elhatározása,

·        a hegyközségi szervezetek tevékenységének értékelése, ennek megvitatása és elfogadása után a tájékoztató megküldése az agrárpolitikáért felelős miniszternek,

·        a Tanácsülés éves munkatervének elfogadása,

·        a hegyközségi tanácsokkal a munkavégzés feltételeinek kialakítása,

·        a szőlő-bor terméktanács hatáskörébe tartozó feladatok ellátása.

 

A HNT önkormányzati testületei közé tartozik az Elnökség, ami az általános hatáskörű irányító testület szerepét tölti be. Tagjai az elnök, az alelnök és a főtitkár mellett a 22 borvidék hegyközségi tanácsának tagjai közül megválasztásra kerülő 4 fő. Az Elnökség a Tanácsülés határozatait hajtja végre és irányítja a Tanács működését.

 

Az Elnökség mellett két bizottság működik: az Ellenőrző Bizottság, ami a Tanács működése törvényességének és gazdálkodásának ellenőrzését végzi, valamint az Etikai (Jelölő és Szavazatszámláló) Bizottság, ami a Tanácsnak a választások lebonyolítását és az etikai ügyek megítélését segítő, javaslattevő és véleményező szerve.

 

A szervezet felépítése és működése demokratikus elvek, az azonos esély elvének alapján valósul meg.

 

A HNT kiemelt feladatként foglalkozik az ágazat gazdasági elemzésével, hiszen a hegyközségeken és hegyközségi tanácsokon keresztül a HNT gyűjti össze és elemzi a szőlő és borgazdaságra vonatkozó statisztikai adatokat, emellett rendszeres adatgyűjtést és elemzést végez a hazai és nemzetközi borpiaci tendenciákra vonatkozóan, amelyről az ágazat szereplőit rendszeresen tájékoztatja. Részt vesz a hazai és európai uniós jogszabályok, az OEM és OFJ borok szabályozásának kidolgozásában, az ágazat által az Irányító Bizottság felé képviselt mandátum kialakításában, a közösségi jogszabályok adaptálásában és azok tagállami szintű alkalmazási módszerének kidolgozásában, valamint a nemzetközi borkereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatos álláspont kialakításában és a nemzetközi szakmai szervezetekkel történő együttműködésben. A HNT képviselője vesz részt a COPA-COGECA Bor Munkacsoport ülésein, valamint együttműködő partnerként az EFOW (European Federation of Origin Wines) európai érdekegyeztető szervezet munkájában. A HNT 2005 óta együttműködik a Magyar Védjegy Egyesülettel, különösen a földrajzi árujelzők és a hamisítás elleni küzdelem területén.

 

1.A termelés és a piac ismeretének, átláthatóságának javítása érdekében a hegyközségi törvénynek és a bortörvénynek megfelelően, helyi szinten a hegyközségek gyűjtik a szőlő- és bortermelésre, készletekre, eladásra vonatkozó adatokat, amelyek a közösségi szabályozás által előírt gazdasági akták adatainak egy részét is jelentik. A borgazdasággal kapcsolatos adatok a borvidékek hegyközségi tanácsain keresztül érkeznek a HNT-hez.

 

A hegyközségi szervezet fő tevékenységei közé tartozik a szőlő-borágazat és a borgazdasággal kapcsolatos adatok összegyűjtése, elemzése, jelentés készítése és továbbítása a VM felé. Ennek megfelelően összegyűjtjük a borszőlőtermő potenciálra vonatkozó adatokat (termő-, nem termőterület, kivágás, telepítés) és az ültetvények jellemzőit (fajtaösszetétel, kor, művelésmód stb.), mivel az ültetvénykataszter vezetése a hegyközségi szervezet jogszabályban előírt feladata; szüreti előrejelzést készítünk, összegyűjtjük a szüreti jelentéseket, készletjelentéseket, borforgalmi adatokat, amelyek az Európai Bizottság felé történő kötelező adatszolgáltatás alapját képezik. Ezen kívül felmérjük a piaci intézkedésekkel kapcsolatos pl. lepárlásra vonatkozó igényeket. A hegyközségi szervezet által összegyűjtött adatok szolgálnak a FÖMI által kifejlesztett VINGIS térinformatikai program alap adatbázisaként.

 

Nemcsak a borvidékek, hanem a borvidéken kívüli területekről történő adatgyűjtést is a hegyközségek végzik. Így az adatszolgáltatókon keresztül gyakorlatilag teljes és átfogó képpel rendelkezünk a magyar szőlő- és borgazdaságról. Ennek megfelelően a HNT az általa felállított adatgyűjtési rendszer és adatbázis segítségével teljes rálátással bír az ágazat gazdasági adataira, a hegyközségi tanácsokkal történő rendszeres egyeztetés folytán naprakész információval rendelkezünk az ágazatról, ami a szakmaközi tevékenység elengedhetetlen részét képezi. A hegyközségek informatikai rendszerét 1997-től folyamatosan alakítottuk ki és telepítettük. Az EU csatlakozás óta – különös tekintettel a borpiaci reform új adat-nyilvántartási szabályaira – a hegyközségi informatikai rendszer állandó fejlesztést igényel, mind az eszközök, mind az adatgyűjtő programok tekintetében, hiszen a hegyközségi adatbázis képezi Magyarország szőlő-borágazatára vonatkozó az Európai Bizottság felé a közösségi jogszabályokban kötelezően előírt adatszolgáltatás alapját. Az adatszolgáltatással kapcsolatban, mint az állam által kiszervezett feladatra a VM és a HNT között évenként megállapodás jön létre.

 

A HNT által összegyűjtött adatoknak és az információáramlásnak köszönhetően valósíthatóak meg a hatékony piaci intézkedések és beavatkozások a borpiacon keletkező zavarok elhárítására. Kiváló példa erre a lepárlási támogatások illetve a borpiaci reform előtti időszakban a kivágási támogatás magyarországi bevezetésének kezdeményezése. A piaci intézkedések bevezetéséhez elengedhetetlen a részletes borgazdasági adatok és piaci tendenciák prezentálása. Hasonlóan a hegyközségi adatbázison nyugszik Magyarország termőfelület és termésbecslés jelentése. Szintén a hegyközségi szervezet adatbázisa képezi a FÖMI által létrehozott VINGIS térinformatika rendszer alapját, ami nagyban megkönnyíti a hegyközségek területén végzett ellenőrzéseket, a támogatások odaítélést, valamint a termelésre, fajtapolitikára, szerkezetátalakításra, az OEM és OFJ termékleírások elkészítésére, és a származási bizonyítványok kiadására vonatkozó döntések meghozatalát.

 

A hegyközségi szervezet másik fő feladata a származási bizonyítványok kiadása a szőlő és a bor esetében, ami az MgSzH Borászati Igazgatósága által kiadott forgalomba hozatali engedélyhez nélkülözhetetlen. Ezzel a hegyközségek nemcsak passzív adatgyűjtők, hanem az OEM, az OFJ és a földrajzi jelzés nélküli borok eredetigazolásának kibocsátásával is foglalkoznak, ezáltal a megtermelt bor mennyiségére és minőségére vonatkozó adatok adminisztratív úton is követhetők.

 

A szőlő- és borszármazási bizonyítvány kiadása, mint a legjelentősebb hatósági feladat a hegyközségek hatáskörébe tartozik. A HNT hatósági feladatot kizárólag a hegyközségi tanácsoknál indult ügyek elleni fellebbezés esetében lát el.

 

A HNT a borgazdasági adatokról nemcsak a szakminisztériumot és a kapcsolódó intézményeket tájékoztatja, hanem ezeket az információkat tagjaihoz is visszajuttatja a hegyközségi tanácsokhoz megküldött körlevelekben, az internetes honlapon, a tagok számára elérhető belső információs web-felületen keresztül.

 

1993 óta jelenik meg a Borászati Füzetek, ami a hegyközségek kéthavonta megjelenő szaklapja. A folyóiratban az aktuális borpiaci témák mellett, technológiai és szabályozási kérdésekről, jogszabályváltozásokról, kutatási eredményekről, borkultúráról és hagyományokról közlünk publikációkat.

 

2.      A termékek forgalomba hozatala koordinációjának javítása, különösen kutatás és piacelemzés útján. Ezen a területen a HNT az EU-csatlakozás majd a közös borpiac szabályozás reformja kapcsán számos, az ágazat szabályozását és versenyképességének elemzését célzó tanulmányt készített és elemzésekben vett részt. Ezek közül kiemeljük a következőket: „Az Európai Unió szőlészet és borászati szabályozása”,”A szőlő-bor ágazat Európai Uniós csatlakozásának gyakorlati kérdései”, az AKII és az MTA kertészeti ágazatok versenyképességét elemző tanulmányok, a VM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézeteivel és a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi és Élelmiszertudományi Karának oktatóival együttműködésben került sor 2001-ben a Nemzeti Borstratégia kidolgozására.

 

A HNT hazai és nemzetközi kutatóintézetekkel (INRA-SupAgro-Montpellier, European University Institut - Firenze) és szakmai szervezetekkel (FranceAgrimer – Francia Mezőgazdasági Szakmaközi Hivatal) együttműködésben valamint külső szakértők bevonásával számos ágazati és piactanulmányt készített, a nemzetközi piaci tendenciák megismerésére, a borpiaci reform hatásaira, az OEM és OFJ borok szabályozására vonatkozóan, a hazai hiper- és szupermarketek borkínálatának felmérésére, az MgSzH BI-val együttműködve pedig a forgalomba hozott borok analízisére vonatkozóan. A HNT végzi a borexport és import adatok gyűjtését, valamint az ehhez kapcsolódó tendenciák elemzését. A kutatási eredményekről és elemzésekről kiadványainkban rendszeresen tájékoztatjuk tagjainkat, a szőlő- és borpiac szereplőit, valamint a nagyközönséget.

 

3.      A borágazati termékekben rejlő lehetőségek jobb kihasználása. Magyarország kiváló adottságokkal rendelkezik a minőségi bortermeléshez, annak ellenére, hogy a termőterületeink közel fekszenek a szőlőtermesztés északi határához. Termőhelyi kataszteri adatok szerint Magyarország 193 000 ha I. osztályba sorolt, szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas területtel rendelkezik. Éppen ezért a magas minőségű terméket adó szőlőültetvények telepítése és a szőlőültetvények szerkezetátalakítása, átállítása során a kiváló adottságú területeket célszerű előnyben részesíteni. Ezek a célok fogalmazódnak meg az OEM és OFJ borok szabályozásának és a borvidéki szerkezetátalakítási tervek kidolgozása során, amelyben a HNT aktívan részt vesz és folyamatos szakmai segítséget nyújt.

 

A HNT több partnerrel együttműködésben vett részt a Jedlik Ányos Program által támogatott 2007-ben indult „A szőlő-bor ágazat komplex ökológiai, termelési és piaci potenciáljának meghatározása ágazati stratégiai döntések megalapozásához” című projektben.

 

4.      Információk biztosítása és kutatások elvégzése, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a termelés a piaci igényeknek, valamint a fogyasztói ízlésnek és elvárásoknak megfelelőbb termékekhez igazodjon, különös tekintettel a termékminőségre és a környezetvédelemre.

 

A HNT az AMC-vel együttműködve – megalakulásától kezdve hozzájárult a magyar borászati termékek piacra jutásának elősegítéséhez. Rendszeresen részt vettünk nemzetközi kiállításokon, illetve támogattuk azokat, kiadványokat, reklámfilmeket készítettünk, hazai és nemzetközi borversenyeket szerveztünk és szervezünk jelenleg is. Elősegítettük a magyar termékek megismertetését, népszerűsítését.

 

A hazai bormarketing szervezeti és finanszírozási rendszere az elmúlt három évben folyamatos és alapvető változásokon ment és megy keresztül, a HNT-t – amely e folyamatoknak is tevékeny részese volt – mindig az a cél vezette, hogy a bormarketingre rendelkezésre álló erőforrásokat a lehető leghatékonyabban használják fel az erre jogosított szervezetek.

 

A magyar bormarketing tevékenység – ideértve a harmadik országokba irányuló promóciót is – szervezeti struktúrájának továbbfejlesztésében és megszilárdításában a HNT továbbra is kész tevékeny szerepet vállalni.

 

A termékminőség és a környezetvédelem feladatköreiben a hegyközségi szervezetnek a borvidékekhez, régiókhoz kötődő kutatóintézetekkel igen szoros kapcsolata alakult ki. A kutatóintézetek által beállított kísérletekben tagjaink is részt vesztnek.

 

A kutatási eredményekről széles körben történő elterjesztéséhez a HNT is hozzájárul, szaklapunkon (Borászati Füzetek, Kutatás rovat), konferenciákon, továbbképző tanfolyamokon tájékoztatjuk az ágazat szereplőit. Ugyanígy fontosnak tarjuk, hogy a külföldi kutatási eredményeket is közzétegyük, és széles körben megismertessük. A piaci igények változása (a fajták, a termékminőség, a környezetvédelem) tekintetében a kutatások bővítésével és a koordináció hatékonyságának növelésével lesz elérhető a termékminőséget javító eljárások bevezetése és továbbfejlesztése a magyar szőlő és borágazatban.

 

5.      Olyan módszerek kidolgozása, amelyek elősegítik a növényvédőszerek és egyéb környezetterhelő anyagok használatának csökkentését, valamint biztosítják a termék jó minőségét és a víz- és talajvédelmet. Alapvető fontosságú feladatként jelenik meg a környezetkímélő gazdálkodás a szőlő- és a bortermelés területén. Számos borvidéken a hegyközségek és a hegyközségi tanácsok növényvédelmi előrejelző rendszereket telepítettek, így a hegyközségi tagoknak az összegyűjtött adatok alapján előrejelzéseket készítenek. A növényvédelmi előrejelzések megtalálhatók a HNT és a borvidéki hegyközségi tanácsok honlapjain, így mindenki számára hozzáférhetők az adatok. A növényvédelmi tanácsadás fontos feladata a hegyközségi szervezetnek, az összes növényvédőszert forgalmazó céggel kapcsolatban állva szervezik meg rendszeresen a növényvédelmi tanácsadást, szakmai bemutatókat a tagok részére.

 

6.      Olyan módszerek és eszközök kidolgozása, amelyek segítségével a termék minősége a termelés és a forgalomba hozatal, a borkészítés összes szakaszában javítható. A hegyközségi szervezet egyik legfontosabb feladata a szőlő és bor származási bizonyítványok kiállítása, amely a forgalomba hozott borászati termékek eredetgaranciájának alapját képezi. Ezen túlmenően a 178/2009. (IX. 4.) Kormányrendelet értelmében a hegyközségi szervezet dolgozza ki és nyújtja be a meglévő OEM-ek és OFJ-khez kapcsolódó termékleírásokat. E feladat ellátásához a HNT tagjai számára 2008 óta folyamatosan szakmai segítséget nyújt.

 

A borpiaci reformot megelőző időszakban hasonlóan fontos szerepet játszott a hegyközségi szervezet a védett eredetű borok szabályzatának kidolgozásában, valamint a védett eredetű borok minősítését szolgáló borvidéki borbíráló bizottságok felállításában. A borpiaci reform után a termékleírások elkészülésével az OEM és OFJ termékek forgalomba hozatalához szükséges érzékszervi bírálatok elvégzésében igen jelentős szerep jut a hegyközségi szerveztek által működtetett helyi borbíráló bizottságoknak, amelyek felállításához a HNT tagjai számára folyamatosan szakmai segítséget nyújt, és rendszeresen részt vesz a bírálatokon. A HNT és az MgSzH BI együttműködése keretében többször részt vállalt a már forgalomba hozott borok ellenőrzésének lebonyolításában.

 

7.      Az ökológiai termelésben rejlő lehetőségek kiaknázása, az eredet-megjelölések, a minőségi védjegyek és a földrajzi árujelzők nagyobb felhasználása és védelme. Az EU csatlakozással a magyar hagyományos jelölések és a borokat jelölő földrajzi nevek is elismertté váltak a belső piacon, valamint az EU és a harmadik országokkal kötött kétoldalú megállapodásokban. A borpiaci reform kapcsán új megvilágításba kerültek a borokat jelölő földrajzi árujelzők, azok szabályozása és ellenőrzése. Jelenleg Magyarország 33 közösségi szinten lajstromozott OEM és 13 OFJ borelnevezéssel rendelkezik, amelyekhez 2011. év végéig pótolni szükséges a termékleírásokat, amelynek benyújtói a névhasználatra jogosult hegyközségi szervezetek. Tekintettel arra, hogy a borokat jelölő földrajzi neveink a nemzeti kincsünk részét képezik és jelentős piaci értéket képviselnek, a HNT a borpiaci reform kezdete óta kiemelt feladatának tekinti tagjainak szakmai felkészítését a termékleírások határidőre történő elkészítésére. Tevékenyen részt vesz az egyes OEM-ek és OFJ-k előállításával foglalkozó piaci szereplők, szőlőtermelők és borászatok közti érdekegyeztetésben, illetve rendszeresen egyeztet a VM-el és az általa működtetett Bor Eredetvédelmi Tanáccsal a termékleírások elkészítésének sikere érdekében.

 

A HNT jelentős erőfeszítéseket tesz a földrajzi árujelzők védelme érdekében a névhasználattal kapcsolatos visszaélések feltárása területén a hazai, az európai és a harmadik országok piacán. A HNT aktívan részt vesz a szlovák Tokaji névhasználatot érintő ügyekben, képviseli tagjait, mint a földrajzi névhasználat jogosultjait a földrajzi nevekre, vagy azokat tartalmazó védjegyek bejegyzése elleni felszólalásokban, jelzi a hatóságok felé a tudomására jutott jogosulatlan névhasználati eseteket. Ezeket az ügyeket szükségszerű feltárni, és vissza kell szorítani, hiszen azzal a tisztességes bortermelés kerül hátrányos helyzetbe.

 

A minőségi védjegyek és a földrajzi árujelzők nagyobb felhasználása és védelme érdekében a HNT 2005 óta együttműködik a Magyar Védjegy Egyesülettel (MVE), amellyel számos rendezvényt szervezett, illetve jelentetett meg tájékoztató anyagokat a témakörben. Az MVE 2011-es tisztújítása óta a HNT képviselője az MVE Elnökségi tagja, ahol a földrajzi árujelzők használata és védelme, valamint a hamisítás elleni küzdelem területén tevékenykedik.

 

A HNT a 2010-ben alakult European Federation of Origin Wines (EFOW) tagja, amely az Európai Unió tagországainak OEM és OFJ borait képviselő szervezetek Brüsszelben működő egyesülete. Az EFOW, mint lobbitevékenységet folytató szervezet képviseli a földrajzi árujelzővel ellátott borokat az európai és nemzetközi intézmények felé. A szervezet a borok földrajzi árujelzőinek hatékonyabb védelméért és promóciójáért küzd Európában és az egész világon.

 

Az ökológiai termelésben rejlő lehetőségek kapcsán elmondható, hogy a bioszőlőből készült borok piaca kicsi, de ígéretes réspiacot jelent különösen a nemzetközi borpiacon, ahol növekszik a kereslet a biotermékek iránt. Magyarország adottságai egyébként kifejezetten alkalmasak bioszőlőből készült bor előállítására. Számos olyan fajtával rendelkezünk, amely magas minőségű biobort ad. Igaz a fajták nagy része a hazai nemesítésű interspecifikus fajták közül kerül ki, amely a hatályos jogszabályok értelmében OEM borként nem hozható forgalomba, de ettől függetlenül az így készült borok kiváló beltartalmi és magas hozzáadott értékkel rendelkeznek.

 

A bioborok értékelésében, a Magyar Bor Akadémiával együttműködve a HNT is részt vesz. 2003 óta évente kerül megrendezésre a hazai bioborok versenye.

 

8.      Az integrált termelés vagy egyéb környezetkímélő termesztési módok használatának ösztönzése. Az integrált termeléshez kapcsolódó technológiák megismertetésére, elterjesztésére regionális szinten a kutatóintézetekkel és oktatási intézményekkel történő együttműködés keretében, valamint a hegyközségi szervezet rendezvényeinek, konferenciák, továbbképző tanfolyamok keretében kerül sor.

 

9.      az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bor különleges jellemzőit illető tájékoztatás nyújtása.A HNT kétévente szervezi meg az Országos Borversenyt – eddig a XXXII. Országos Borverseny megszervezésére kerül sor - amely a magyar borok legrangosabb hazai megmérettetését jelenti. Egyben a legnagyobb merítéssel rendelkező borverseny, ami a magyar OEM borpiacot legjobban átfogó verseny, így ennek megfelelően hűen reprezentálja a közelmúltban készült hazai minőségi borokat, ugyanakkor a verseny minden alkalommal muzeális borokból és párlatokból is szép válogatással találkozhatunk. A borversenyről készült katalógust szintén a HNT adja ki 2000 példányban, amelynek elsődleges célja a fogyasztók tájékoztatása, így eljuttatjuk az ágazat szereplői, a borkereskedők, a disztribúciós csatornák, hazai és külföldi szaklapok, követségek, kereskedelmi kirendeltségek stb. részére azért, hogy minél teljesebb képet kaphassanak a hazai minőségi borokról.

 

 

 

 

A szervezet gazdálkodása

A szervezet a Hegyközségekről szóló 1994. évi CII törvényben meghatározott módon, a hegyközségi tagok által befizetett járulékokból valamint az átvállalt állami feladatokért költségvetési keretből gazdálkodik. A hegyközségi szervezet fő pénzügyi forrása a hegyközségi járulékbefizetések. Az állami költségvetésből származó bevétel 20010-ben az összes költség 13%-áttette ki. A HNT tehát nem állami szerv, nem a VM háttérintézménye és nem állam által finanszírozott szervezet.

 

Tény, hogy a HNT az államtól átvett közigazgatási feladatok ellentételezéseként rendszeres állami finanszírozásban részesül, ez azonban költségtérítés és nem támogatás, a VM az erre vonatkozó szerződés alapján fizet díjazást a HNT-nek, amelyet a HNT tovább utal a hegyközségi szervezeteknek.

 

A szervezet reprezentativitása

 

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa Terméktanács országos szervezet, a 22 borvidéken, 125 hegyközségben 73 000 hegyközségi tagot fog össze. A hegyközségekről szóló 1994. CII. törvény értelmében, hegyközségi tagnak kell lennie minden olyan borszőlőtermelőnek, aki 1000 m²-nél nagyobb szőlővel rendelkezik, olyan felvásárlónak, aki borszőlőt, mustot, vagy bort továbbfeldolgozás vagy továbbfeldolgozásra értékesítés céljából vásárol. Tagjaink között megtalálhatók a szőlőtermelők, a pinceszövetkezetek, a magánpincék, valamint a legnagyobb szőlőfeldolgozó és borászati vállalkozások.

 

A szervezetnek gyakorlatilag mindenki tagja, aki áruszőlő, vagy bortermeléssel foglalkozik. A hegyközségi szervezet tagjain keresztül lefedi az összes borszőlő-termőterület 85%-át és a bortermelés 90%-át. A szervezet emellett adatot gyűjt a borvidéken kívüli területek szőlő- és bortermeléséről, így szinte teljesen láthatóvá válik a hazai áru szőlő és árubortermelés. A borminőség tekintetében a HNT tagjain keresztül teljes egészében lefedi az OEM és OFJ bortermelést, hiszen azt csak lehatárolt termőhelyen lehet előállítani, valamint a földrajzi jelzés nélküli borelőállítás 85%-át. Ugyanakkor szőlő és bor csak származási bizonyítvánnyal adható el, illetve hozható forgalomba, így az elsődleges borforgalommal kapcsolatos adatokat is a hegyközségi szervezet tartja nyilván. A reprezentativitásra vonatkozó adatokat a 4. számú mellékletben foglaltuk össze.

 

A hegyközségek XIII századi létrejötte, a hegyrendek 1470-től eredeztethető írásbelisége, az 1894. évi törvényi elismerése, köztestületi jellege, egy tag-egy szavazat elvű képviselete tipikus civil szervezeti, „non government organization” státusza szerves történelmi fejlődése vezetett oda, hogy a HNT mára az egyetlen olyan országos hatáskörű szervezet, amelynek mind a termelői, mind a felvásárlói/feldolgozói oldal is tagja. Ezzel a HNT megvalósítja a szőlő-borágazat vertikumának képviseletét.